Századok – 1961
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (II. rész) 47
f EGY OSZTKÁK EÖPIEATÍEÓ ŰTJA A NEGYVENNYOLCAS FOBBADALOM. FELÉ 69 talanul nyilvánítja ellenzéki érzületét; minden szabadelvűbb megnyilatkozást hangos ujjongással fogadnak, szerzetesek, s hasonló figurák megjelenésekor pedig zajosan adnak kifejezést nem-tetszésüknek. Bauernfelden kívül más szerzők is politikai drámák írásával kezdenek foglalkozni, s ez szintén a politikai érdeklődés növekedését mutatja. A korszellem térhódításának tulajdonítható a különböző szabadabb irányt követő bécsi egyesületek létrejötte is. Ilyen a már ismert Concordia egyleten kívül az 1841-ben alapított jogi-politikai olvasókör („juridisch-politischer Leseverein"), amelyről Sedlnitzky nagyon elítélően nyilatkozott, de ilyenek a szintén Sedlnitzky ellenzése ellenére újonnan létrejövő dalkörök is.298 S úgy látja Schuselka, hogy a rendeket is a fiatal osztrák ellenzéki irodalom ébresztette végre új politikai öntudatra.299 Schuselka érdemeit s az egész oppozíciós irodalom jelentőségét Schuselkának számos kortársa elismeri és hasonló módon értékeli. Karl Moering például Sibyllinische Bücher aus Oestreich című munkájában azt írja, hogy szükségtelen volna a metternichi politika bűnlajstromát ismét átvizsgálni, mert a német, francia és angol lapok megtették ezt már és megtette „újból és újból Ausztria első, legbátrabb, legerősebb patriótája, kinek szíve a száműzetésben is hű alázattal a drága hazáért dobog, Franz Schuselka, akinek itt csodálatunk díszoszlopát helyezzük el".300 Hans Kudlich, a negyvennyolcas osztrák forradalom kiemelkedő alakja pedig visszaemlékezéseiben azt jegyzi meg Schuselkáról: „Tisztelettel tekintettem az íróra, . . . Politikai nézeteimet mindig elhatározóan befolyásolta."301 Ludwig August Franki, a bécsi Sonntagsblätter szerkesztője szerint a negyvenes évek legjelentősebb tényezői Andrian-Werburg Oesterreich und dessen Zukunftjsi, a Grenzboten folyóirat és Schuselka röpiratai voltak.302 Eduard Breier, az író Schuselkáról és a Grenzbotent kiadó Kurandáról készített jellemrajzában azt írja: „Külföldön mindegyik a maga módja szerint keserű harcot folytatott Metternich és systemája ellen; és egész Németország tudja, miképp azon izzó golyók, a melyeket Ausztria ellen vetének, tetemesen siettetek a gyűlölt rendszer lángba borítását."303 De Anton Springer, aki tárgyilagosan, történész-szemmel nézi kortársainak működését, szintén elismerően nyilatkozik az egész osztrák ellenzéki irodalomról. „Ezekből az írásokból ugyan semmi újat nem lehetett megtudni, szerzőik az olvasók többségénél nem értesültek jobban a kormánykörökben történtekről ... De olyan országban, hol a közügyeket legmélyebb 298 Schuselka, Rückschritte 201.. 205., 210., 212—213., 215—219., 222 — 223. 1. — Sőt, Schuselka a bíróság köreiben is szabadabb szellem terjedését véli felfedezni, amikor a Gerold-féle könyvkereskedés ellen elrendelt vizsgálat alkalmával a bíróság, annak ellenére, hogy a házkutatás soián számtalan tiltott könyvet találtak, nem tudta vagy nem akarta bebizonyítani, hogy azokat terjeszti is a cég. (Uo. 233. 1.) 299 Schuselka, Volkspolitik 77—78. 1. so» Hamburg, 1848, 32. 1. 301 1. m. П. 68. 1. 302 Franki, 261. 1. — Beschauer (i. m. 25. 1.) úgy látja, hogy Anastasius Grün, Andrian-Werburg, Schuselka és Kuranda tevékenysége indította el az osztrák rendszer ellen küzdő külföldi ellenzéki irodalmat. 303 Idézi Dallos Gyula Schuselka Ferenc c. cikkében, Magyarország és a nagyvilág 1865. 8. sz. 122. 1. — Schuselka írásai nemcsak a Monarchiában, hanem Németországban is nagy olvasottságnak örvendtek, amint arról egy rendőri titkos jelentés is beszámol : ,, . . . Wurde in dem hiesigen Lesekabinett die Anschaffung der Schriften von Schuselka beantragt und sie liegen jetzt auf und werden viel gelesen". (Glossy II.. 143. 1. 1843. dec. 17-ről, Frankfurtban keltezett levél.)
