Századok – 1961
Közlemények - Karsai Elek–Szinai Miklós: A Weiss Manfréd-vagyon német kézbe kerülésének története 680
690 KARSAI ELEK—SZIJÍAI MIKLÓS nak dűlőre jutni, előszedik, felmelegítik a régi ügyet Imrédy állítólagos zsidó származásáról és Höttl, a magyarországi SS egyik magasrangú tisztje útján eljuttatják az iratokat Pálfy Fi délhez, az továbbítja Sztójaynak, aki az Imrédyvel rivalizáló Reményi-Schnellert bízza meg az ügy kivizsgálásával. Reményi-Schneller Winekelmannhoz (!) fordul, hogy az 1939-es Friek belügyminiszter által kiállított, Imrédy árja származását bizonyító irat hátteréről, jellegéről információt kapjon.2 9 Imrédy 1944. augusztus 7-én lemond, indokolás nélkül — még mielőtt kiutazhatott volna Himmlerhez. (Az utazásra előbb nem kerülhetett sor, mert Himmler „szolgálati úton" volt, a magyar kormány és az SS között a tárgyalások megszakadtak, és mire lehetőség nyílt volna a találkozásra, Imrédy kivált a kormányból . . .)30 A Sztójay-kormány és az SS között létrehozandó megegyezést megkönnyítette, hogy július 8-án kormányrendelet jelent meg, mely a zsidó részvények birtoklásán alapuló közgyűlési jogokat iparáganként az illetékes miniszterre ruházta.3 1 E rendelet kiadása után a kormánynak nem kellett az egész szerződést jóváhagyni, az egyes miniszterek a közgyűlési jogokat átruházhatták tetszőleges jogi vagy természetes személyekre. Imrédy lemondása után tíz nappal, 1944. augusztus 17-én Reményi-Schneller, talán kihasználva azt, hogy ő elnököl a minisztertanácson és számolva a kormányválság okozta bizonytalan állapotokkal, megpróbálja rávenni a kormányt az SS—WM-ügy teljes rendezésére. ,, . . . Rámutat arra, hogy teljesen elromlott a helyzet. Becher német igazgató (a kormány ülésén már így aposztrofálják az SS alezredest!) felkereste őt, egy pro memóriát nyújtott át neki és kérte azt, hogy a kormány foglaljon állást ezen ügyben, mert az Imrédy Béla miniszterrel való tárgyalások nem vezettek eredményre. A tárgyalásoknál koncessziókat lehetne elérni. Az SS csak Treuhändler akar lenni. A német részvények 49% %~a a magyar államra hárul, ezt a németek tudomásul veszik. A nemzeti vagyon tekintetében tehát nem lenne változás. A németek kijelentése szerint: Überschüsse werden in Ungarn gelassen, höchstmögliche Ausnützung wird angestrebt. A németek továbbá kijelentik, hogy ez csak egy egyszerű tranzakció, ha más hasonló kérdés felmerülne, úgy azt előzőleg a magyar kormánnyal fogják letárgyalni. A honvéd rendelések megmaradnak. Himmler 25 évre gondolja ezt a megállapodást. Ist aber bereit eine Änderung bei Kriegsende zu erörtern. A németek egy Beiratot szerveznek, ebbe magyar részről bevenni óhajtanák: Lázár Andort, Takátsy Konstantint, Lamotte Károlyt és a kormány egy bizalmi emberét. Német részről bevennék a Beiratba a következőket: Milch, Schröder, Puhl generálisokat és Hüttner SS tábornokot. Az igazgatóságba előkelő német szakembereket, magyar részről is elsőrangú magyar szakembereket és négy magyar miniszteriális szakképviselőt. Felmerül tehát az a kérdés, hogy a magyar 29 Otto Winckelmann volt SS tábornok vallomása az Imrédy-perben. Az Imrédy pör népbírósági tárgyalásainak jegyzőkönyve. 206. 1. O.L. Filmtár 7869. 30 9. sz. irat. 716. 1. 31 A m. kir. minisztérium 1944. évi 2460. M. E. számú rendelete a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokban a vezető állások valamint az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságok betöltéséről. A rendelet 1944. júl. 8-án lépett életbe. Magyarországi Rendeletek Tára. Kiadja a Magyar kir. Belügyminisztérium Budapest 1944. 1455-1461. 1.