Századok – 1961
Közlemények - Hanák Péter: Garibaldi felszabadító hadjáratának hatása Magyarországon 1860-ban 670
GARIBALDI FELSZABADÍTÓ IIA D JÁRATÁNAK HATÁSA MAGYARORSZÁGON 1800-BAN 673 A részleteiben is kidolgozott re vans-terv azonban kevéssé számolt néhány éppen nem mellékes körülménnyel. Nem vette eléggé figyelembe Angliát, túlbecsülte a francia császárnak a klérus iránti revercnciáját, sajátos módon nem számolt Ausztria katasztrofális pénzügyi helyzetével, amin az alkotmányos engedmény gyanánt feltüntetett „megerősített birodalmi tanács" kinevezése és egybehívása mitsem javított. Aligha gondolta át egy újabb háború magyarországi következményeit és főként: kihagyta a számításból magát Olaszországot. így a revans-terv még csak a diplomáciai pókhálószövés fokán állott, amikor Garibaldi szicíliai partraszállása és gyors előretörése gyökeresen új helyzetet teremtett. Szicília természetesen keresztülhúzta a nápolyi király fegyvereire nagy mértékben alapozott „kereszteshadjárat" tervét. Az osztrák kormány kezdetben mégsem fogta fel tragikusan a helyzetet. Erősen bízott Garibaldi szedett-vedett „lázadóinak" gyors leveretésében is, a háborgó — főként Piemontot kárhoztató — európai kabinetek valamiféle ellenakciójában is. Alkalmasint még kezét is dörzsölhette, hogy a Piemonttal szövetséges olasz nemzeti forradalom kibogozhatatlan bonyodalmakba mászott bele. Idők rendjén azonban ezek a remények sem bizonyultak reálisabbnak a korábbi plánumoknál. Garibaldi tüneményes könnyedséggel felszabadította Szicíliát, partraszállt Calabriában, a Bourbon-hatalom napról-napra zsugorodott. Az európai kabinetek ugyan háborogtak, de meg is maradtak ennél. Az osztrák komány most már növekvő aggodalommal figyelte az olasz eseményeket, kivált magyarországi hatásukat, és ellenintézkedéseket tett, persze a megszokottakat: növelte a karhatalmat, serkentette a rendőrök ós besúgok hadának éberségét. Valamennyire egy Garibaldi vezette dél-magyarországi expedíció eshetőségét is számításba vette, mert már augusztusban megerősítette az adriai tengerpart védelmét.18 Igyekezett a Garibaldira felesküvő ifjak kiszökésót megakadályozni, s ha ez nem mindig sikerült, hát megpróbálta a maga ügynökeit is becsempészni Garibaldi légiójába, hogy kitudakolja az osztrák és magyar garibaldistákat s további terveiket.19 Maga a császár is aggodalmaskodva érdeklődött a magyarországi hangulat iránt. Elsősorban az foglalkoztatta: tud-e a nép Garibaldiról.2 0 Az aggály felhői a július-augusztusi magyarországi válasz nyomán feltornyosultak. Az osztrák neoabszolutizmus 1860 nyarán a bajbajutott abszolutista rendszerek tipikus dilemmája elé került: engedményekkel vagy terrorral megelőzni a bukást! Ferenc József veszélyesnek és kivihetetlennek találta az alkotmányos engedményeket olyan helyzetben, amikor „naponként terjednek a szeparatisztikus tendenciák és gyarapodik a forradalmi párt". 2 1 A június 29-i minisztertanácson még teljes határozottsággal leszögezte, hogy ő a „magas körökben" is mutatkozó alkotmányos törekvéseknek engedni nem fog, mert képviseleti alkotmány Ausztriában a lehetetlenségek közé tartozik. Szembeszállt a decentralizáló törekvésekkel, amelyek az állam szétbomlását eredményeznék, ós kifejezte legmagasabb akaratát, hogy a monarchikus hatalomnak alkotmánnyal való korlátozását meg nem engedi s annak védelmében minden viharral szembeszáll.22 E magabiztos enunciációnak azonban ekkor már magában a kormányban, a kormányzó apparátusban sem volt meg a biztos fedezete. Az osztrák sajtó egy része is olaszbarát húrokat kezdett pengetni.2 3 Magyarországon pedig megindultak a végeláthatatlan garibaldista tüntetések. * A magyar nemzeti mozgalom belső feltételeit illetően számunkra itt nemcsak a forradalmi erjedés jelenségeinek, hanem a politikai vezetőréteg, a középnemesség magatartásának vizsgálata is döntő fontosságú. Az abszolutizmus mélyülő válságának viszonyai között a passzív rezisztencia politikája nem volt sokáig fenntartható. A passzív ellenállásls Berzeviczy : Az absolutizmus kora . . . III. к. 78—81. t. Sashegtii : i. m. 274., 291—293.1. — Az aggoda" mat jól tükrözik Benedek magyarországi kormányzó idézett jelentései (ld. 11. sz. jegyzetet), és jellemző, hogy az ókonzervatívok is azzal igyekeztek a kormányt engedményekre bírni, hogy a fellendülő nemzeti mozgalmak „Garibaldi számára készítik elő a talajt". Vö. Rogge : i. m. II. k. 59. 1. 11 Viola Károlyról, a korai magyarországi munkásmozgalom kétes alakjáról van olyan adatunk, hogy az osztrák kormány megbízásából beállt a Garibaldi-légióba és Garibaldi főhadiszállásáról küldözgette jelentéseit, többek között a magyar és osztrák önkéntesek névsorát az osztrák rendőrhatóságoknak. Politzer Zsigmond : A magyar országi munkásmozgalom történetéhez. A tanulmányt közli a Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai (a továbbiakban: MMTVD) I. k. Bpest, 1951. 52. 1. " Kossuth : Irataim, III. к. 100. 1. " Idősb Szőgyény-Marich László országbíró emlékiratai. III. к. Bpest, 1918. 4., 43—44.1. Az idézett kijelentést Ferenc József 1800 januárjában tette, majd jún. 10-én megerősítette Szőgyény előtt. " Az I860, jún. 29-i minisztertanács jegyzőkönyvének vonatkozó részét közli Redlich : i. m. 1/2. k. (Exkurse und Anmerkungen) 206. 1. !a Pesti Napló, 1860. jún. 6. sz. vezércikk.
