Századok – 1961

Tanulmányok - Ránki György: A római hármas egyezmény és a német külpolitika 645

648 RÁNKI GYÖRGY fűzték Papenhez — az alkancellárnak írt sürgetve a nácik és a keresztény-szocialisták (Dollfuss) megegyezését s egységes fellépését a baloldallal szemben Ausztriában.6 1934. március 15-én pedig Gömbös fordul szóbeli üzenettel Hitlerhez és hasonlóan kéri, hogy a baloldali veszélyre való tekintettel ne támadják a Dollfuss-kormányt, mely ekkor már számos intézkedést hozott a munkásosztály pártjai ellen és működjenek vele együtt az osztrák fasiszta diktatúra megszilárdítása céljából.7 Kánya római látogatása során is hasonló húrokat pengetett. Hassel német nagykövetnek kijelentette, hogy Mussolini is hajlandó a németekkel az együttműködésre és a német, olasz, osztrák és magyar szövetség keretében kívánja a Dunavölgy kérdéseinek rendezését.8 A német külpolitika, mely nem osztozkodást, hanem hegemóniát kívánt, hamar felismerte, hogy a magyar mezőgazdaság nehézségei, méginkább a revíziós külpolitika folytán az olasz—osztrák—-magyar hármasból elsősorban Magyarországot tudja célkitűzései megvalósítására felhasználni, és azt tekintette délkelet-európai expanziós politikája bázisának. Magyarország megnyerése, az itteni olasz befolyás visszaszorítása a délkelet-európai német törekvések első feladatát képezte tehát, annál is inkább, mivel világos volt, hogy az olasz— osztrák—magyar együttműködés gyengítése egyben az Anschluss útjait is egyengeti. Ezt a felfogást tükrözte a Hitler-kormány 1933. április 7-i minisztertanácsa is. Itt a külpolitikai célkitűzéseket leszögezve, megállapítják: Olaszországgal jó viszonyra kell törekedni. Magyarországgal a fennálló, jó politikai kapcsolatokat az agrárexport problémáinak rendezésével kell elmélyíteni. Ausztriát gyengíteni kell és elsősorban meg kell akadályozni, hogy más politikai csoportosulásokhoz csatlakozzék.9 Ami ennek a politikának a magyar vonatkozásait illeti, a kezdeményező lépéseket sem kellett a németeknek megtenniük. Április 22-én Gömbös ismét levelet intézett Hitlerhez. Elsősorban a függőben levő gazdasági kérdések rendezése tekinthető sürgősnek — szögezi le levelében a magyar miniszterelnök. „Ezért sürgősen arra kérem a német kormányt, határozza el, hogy az agrárexport kérdésében segítségünkre siet. Meg vagyok győződve arról, hogy Nagyméltóságúd erős elhatározása úrrá lesz ezen a kérdésen is, annál is inkább, mivel tudom, hogy Nagyméltóságod elvei egyeznek az enyéimmel a tekintetben, hogy külpolitika és gazdaságpolitika azonos kell legyen." „Mivel a mezőgazdasági kivitel számomra nem csupán gazdasági kérdés, hanem politikai megfontolásé is, mert nagymértékben erősítené politikai vonalamat, ha német részről megértésre talnánánk. . . remélem, hogy mi, fajvédő bajtársak, akik ugyanazt a világnézetet valljuk, gazdasági téren is megértjük és kölcsönösen támogatni fogjuk egymást. . ."1

0 6 Uo. 178/1933. 7 Doc. on Germ. For. Pol. С. I. 169. A német külügyminisztérium II. osztálya vezetőjének (Gerhard Корке) feljegyzése, valamint Gömbös üzenetének szövege; lásd még OL. Küm. Res. Pol. 50. cs. 20. t. 941/1933. 8 Doc. on Germ. For. Pol. С. I. 183. 9 Uo. С. I. 256. 10

Gömbös német nyelvű levelének másolata megtalálható mind a magyar mind a német külügyminisztérium anyagában, O. L. Küm. Pol. 158. cs. 21. t. 06/1933, DZA Potsdam Auswärtiges Amt Abt. П. 41283, közli továbbá Doc. on Germ. For. Pol. С. I. 327. ,,I should therefore like request urgently that the German Government decide to help us in questions of agricultural exports. I am convinced that Your