Századok – 1961
Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (I. rész) 581
A TŐKÉS AGRÁRFEJLŐDÉS FOKA ÉS NÉHÁNY VONÁSA SZOLNOK .MEGYÉBEN 605 Békés megyei kis- és középbirtok. „A mezőgazdasági gépek tömeges alkalmazásának az a feltétele, hogy sok mezőgazdasági bérmunkás legyen" — állapítja meg V. I. Lenin a fejlett mezőgazdasági kapitalizmus sajátosságainak vizsgálata során.3 3 Szolnok megyében a millennium évtizede alatt valóban óriási tömegű bérmunkástartalék állott rendelkezésre — bár az övezetek szerinti eloszlása rendkívül aránytalan volt —, s ennek megfelelően a gépekkel való ellátottság is viszonylag fejlettnek mondható. Ez persze legkevésbé vonatkozik a törpe- és a kisbirtokos kategóriákra, de sok esetben még ez is jobb volt a Békés megyei arányoknál. Hány kat. holdra jutott egy-egy gép a két megyében? Szolnok Békés megyében megyében kai. holdra kat. holdra I.okomobil 2 009,5 2 106,5 Cséplőgép 2 067,6 2 223,9 Gőzeke 157 549,9 85 769,7 Egyéb gép 98 468,6 100 064,6 >Szélmotor 196 937,2 150 084,5 Járgány 2 337,9 3 078,8 Cséplőszekrénv 7 502,3 25 016,1 Aratógép-marokrakó .... 15 149,0 15 799,5 Aratógép-kévekötő 30 298,0 17 153,9 Kaszálógép 12 913,9 13 051,9 Vetőgép-szórvavető 2 283,3 3 425,1 Vetőgép-sorbavető 593,6 555,9 Rostagép 146,4 346,3 Hármas eke 636,7 650,4 Mélyítő eke 1 156,9 1 177,2 Lógereblye 1 353,5 1 618,3 Szolnok megye gépekkel való ellátottsága tehát a következő eszközökben mutat jobb arányokat a Békés megyeinél: lokomobil, cséplőgép, egyéb gép, járgány, cséplőszekrény, aratógép-marokrakó, kaszálógép, vetőgép-szórvavető, rostagép, hármas eke, mélyítő eke és lógereblye. A gőzekén kívül lényegében a legfontosabb gépek tekintetében Szolnok megye mezőgazdasága jobban el volt látva. A gépekkel való ellátottságnak ez a viszonylag fejlett foka azonban korántsem jelentette azt, hogy a megye kis- és középbirtokos redemptus övezeteiben a gépi technika koncentrációja lehetővé tehette volna adott viszonyok között az amerikai utas tőkés agrárfejlődés feltételeinek lényeges kiszélesedését. A jászsági és a nagykunsági törpe- és középparaszti gazdaságokban továbbra is javarészt kezdetleges földművelő eszközökkel, a hagyományos, elavult barbár szerszámokkal nyúzták a kisparcellát, csakúgy, mint a nagybirtokos övezetek dolgozóparaszti gazdaságaiban. Az egyes faeke (fagerendelyes) használata még mindig általános volt: birtokkategóriánkénti megoszlásban: a törpebirtok esetében 12 holdra, a kisbirtokon 28 holdra, a középbirtokon már 128 holdra és nagybirtokon 257 holdra jutott egy-egy faeke. Az egyes vasekéből (vasgerendelyes) a törpebirtokon minden 232 holdra jutott egy darab, a kisbirtokon 299 holdra, a középbirtokon már 161 holdra és a nagybirtokon 195 holdra jutott egy db egyes vaseke. 33 V. I. Lenin Művei. A kapitalizmus fejlődése Oroszországban. Bpest, 1956., III. köt. 229-230. 1.
