Századok – 1961
Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (I. rész) 581
A TŐKÉS AGRÁRFEJLŐDÉS FOKA ÉS NÉHÁNY VONÁSA SZOLNOK MEGYÉBEN 603 módú parasztságról van szó, amely gazdaságának belterjes művelése helyett potom pénzen inkább földet vásárolt. Az 1 önálló birtokosra és bérlőre jutó földterület Szolnok megyében 1890-ben 10,0 hektár = 17,50 kat. hold 1900-ban 13,4 „ = 23,45 „ „ Növekedés 3,4 „ = 5,95 „ „ = 34,00% -OS Békés megyében 1890-ben 11,7 = 20,47 „ „ = 34,00% -OS 1900-ban 13,5 = 23,62 „ Növekedés 1,8 = 3,15 „ „ = 15,38%-os Országos átlagban 1890-ben 7,6 „ = 13,30 „ = 15,38%-os 1900-ban 8,3 „ = 14,52 „ Növekedés 0,7 „ = 1,22 ;, „ = 8,42%-os Amíg tehát országos átlagban az 1 birtokosra jutó szántóföld, kert és szőlőterület növekedése csupán 8,42 %-os arányban fejezhető ki, ugyanakkor Szolnok megyében 34,00 %-os arányban.2 9 Ez a nagyarányú növekedés főként a jászkunsági törpebirtokok rohamos megsemmisülésének, illetve a megye dolgozóparasztsága földtől való elválasztásának rendkívül gyors menetére utal. Ugyancsak ezt a folyamatot igazolják azok az adatok is, amelyek az önálló birtokosok és bérlők számának csökkenését fejezik ki a tárgyalt időszakban: 1890-ben 1900-ban Csökkenés %-os 32 778 28 452 4 326 13,2 21 859 19 463 2 396 10,5 1 613 742 1 537 092 76 650 4,7 Az önálló birtokosok és bérlők számának alakulása Szolnok megyében Békés megyében Országos átlagokban Ezek az adatok3 0 tehát világosan mutatják, hogy Szolnok megyében a mezőgazdaság tőkés fejlődésének ebben a szakaszában közel négyszerannyi dolgozóparaszti gazdaság felett perdült meg a dob, mint országos áltagban. Pedig a földtulajdonhoz való ragaszkodás tudata éppen az 1745-ös korai megváltakozás miatt sehol sem élt olyan mélyen a parasztságban, mint a jászkunsági redemptus övezetekben. S talán sehol sem érvényesebbek, mint éppen a jászkun parasztság körében V. I. Lenin alapvető megállapításai a dolgozóparasztságról, „akik azzal a művészetig fejlesztett képességgel rendelkeznek, hogy szükségleteik határtalan és hihetetlen leszállításával fenn tudják tartani magukat".31 A kezdetleges termelési technikával rendelkező és mind az agrárválság idején, mind a kilábalás éveiben súlyos tőkehiánnyal küzdő kisparaszti gazdaságok szükségszerűen jutottak a viszonylag tőkeerős nagybirtok halálos szorító jába. A művelt földterület extenzív és intenzív gyarapítása, valamint a földbirtok centralizációja mellett igen lényeges szerepe volt a gépi technika koncentrációjának. A tőkekoncentrációnak ez a döntő formája másként jelentkezik a megye redemptus övezeteiben, mint a nagybirtokos övezetekben. Jellemző pl., hogy a megye redemptus övezeteiben egyetlen gőzeke sem volt. Az egész 29 Magyar Statisztikai Közlemények. Bpest, 1900. Új sorozat 27. köt. 214—215. 1. 30 Uo. 218-219. 1. 31 V. I. Lenin : Az agrárkérdésről. A kapitalizmus a mezőgazdaságban. I. köt. 32. 1. 8*
