Századok – 1961
Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (I. rész) 581
A TŐKÉS AGRÁRFEJLŐDÉS FOKA ÉS NÉHÁNY VONÁSA SZOLNOK MEGYÉBEN 587 A megye rendkívül kislétszámú munkássága így csaknem teljes egészében kisipari jellegű munkásság volt, s ez a körülmény a tőkés agrárfejlődés szempontjából, valamint az agrármozgalmak kibontakozása, jellege és eredményei szempontjából is alapvető tényező volt. Ugyancsak itt kell megjegyezni azt a jelenséget is, hogy a jászsági és a nagykunsági övezetekben a kisipari burzsoázia jelentős része a kisipari üzem mellett néhány hold, sok esetbeit 5—6 hold földdel is rendelkezett. A városi kisipari burzsoáziának ez a rétege általában felesbérlővel vagy napszámosmunkával oldotta meg a földművelést, s ilyen minőségben éppen az olcsó napszámbérek révén is részesévé vált a városi és falusi szegénység kizsákmányolásának. Ugyanakkor a mezővárosi és falusi kisipari munkásság a kisiparosnál nemcsak az ipari üzemben, hanem a mezőgazdaságban is dolgozott. Nemcsak a kisipari burzsoázia jelentős részét kényszerítette bizonyos fokú kétlakiságra a megye iparának lassú fejlődése, hanem a középburzsoáziának azt a rétegét is, amely pl. a jászságban potom pénzen vásárolta meg a tönkre jutott szegényparasztoktól a szőlőtelepítésre alkalmas homoktalajú földbirtokokat. Ilyen módon a jómódú jászberényi iparos- és kereskedőburzsoázia a híres jászsági történelmi borvidékek közvetlen szomszédságában nagykiterjedésű homokterületeket vásárolt össze és telepített be szőlővel a századforduló éveiben.9 így az iparos- és kereskedő-burzsoáziának ezek a rétegei a falusi és a mezővárosi agrárburzsoáziával karöltve váltak eszközeivé a szegényparasztság tönkretételének, illetve földtől való elválasztásának. A megye agrárnépességének birtokviszonyai és rétegeződé se1 0 Mielőtt a megye tőkés agrárfejlődésének folyamatát, ennek különböző mozzanatait és jellegét vázolnánk, vessünk egy pillantást a mezőgazdasági birtokmegoszlás arányaira, illetve az agrárnépesség birtokviszonyaira és rétegeződésére az 1895. évi mezőgazdasági üzemstatisztika, valamint a Gazdacímtár adatai alapján! Bár az üzemstatisztika adatai nem tüntetik fel a jászsági, a nagykunsági redemptus közbirtokosságok, a városok, a községek és a megyei törvényhatóság tulajdonában álló közlegelőket, erdőket, nádasokat gazdaságokat sem, mégis figyelmet érdemelnek, mert az országos aiányoktól sok vonatkozásban lényeges eltéréseket, máshol viszont meglepő egyezéseket mutatnak. A jászkun övezetekben a redemptus közbirtokosságok mintegy 26 430 kat. hold legelőt, 25 455 kat. hold művelt területet tartottak birtokban, sőt a jászberényi redemptus közbirtokosságnak a megye határain kívül is (Pusztamérgesen 4232 kat. hold, Mántelek és Ürbő pusztán, Örkény és Dabas határában kb. 3000 kat. hold) voltak birtokai.1 1 Ez utóbbiak szintén nem szerepelnek az üzemstatisztikában. 9 A „Jászberény és Vidéke" 1900. jan. 28-i számának vezércikke. 10 A megye közigazgatási egységeinek területén található gazdaságok számát és területi adatait a Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági Statisztikája, I. kötet 294. oldal anyaga alapján, a száz holdon felüli birtokosok számát és birtokaik területét a Magyar Korona Országainak Gazdacímtára. Bpest, 1897. 200 — 218. oldalak anyaga alapján, az ősi redemptus területek közigazgatási egységenként részletezett területi arányait a Red. Ir. fasc. II. nr. 200. Szolnoki Állami Lt. anyaga alapján igyekeztünk összeállítani. 11 Jászberény rt. város redemptus közbirtokosságának szervezeti szabályzata. Jb. 1895. Illetve e szabályzat 1897. évi módosítása. 8*
