Századok – 1961
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (II. rész) 47
52 S. LENGYEL MÁRTA A német-katolicizmus megalapítói azonban nemcsak belső vallási célokat kívánnak szolgálni, hanem bizonyos nemzeti és politikai feladatok megoldására is alkalmasnak vélik irányzatukat. A római egyháznak s így a pápa főségének megtagadásával egész Németországtól távol kívánják tartani az idegen pápai politikai befolyást, és éppen „német" nevével az új egyház s általa a német nép függetlenségét nyilvánítják ki. Sőt, a felekezeti viszályok megszüntetésére s így a német egység létrehozására is hatásos eszközül tekintik az új közösségeket.213 Az új németországi irányzat tehát, bár ködös vallási formák között, mégis mind egyházi, mind politikai síkon bizonyos haladó elemeket foglal magában. Felületesen nézve furcsának tűnhetik, hogy a felvilágosodás diadalmenete után kerek egy századdal még mindig vallási köntösben jelenhetnek meg fontos politikai követelések, annál is inkább, mert — láttuk — a társadalmi ellentétek kiéleződése következtében Németországban ebben az időben már a közvetlen politikai irodalom is virágzásnak indul. Ha azonban mélyebben vizsgáljuk Németország sajátos viszonyait, könnyen találunk magyarázatot erre a jelenségre. A németországi viszonyok fejlődése ugyanis erre az időre már valóban élesebben felszínre hozta az egyes társadalmi osztályok közötti ellentéteket, Németország elmaradottsága következtében azonban még indig nem jelentkezhettek ezek oly tiszta formában, mint a XVIII. század végi Franciaországban. A társadalmi ellentétek kuszaságát és bonyolultságát másfelől viszont még csak fokozza az a tény, hogy itt már erősebben mutatkoznak új társadalmi tényezők, nevezetesen a burzsoázia és a proletariátus ellentétei, mint az első polgári forradalom előtt álló Franciaországban. Ehhez járul azután a politikai egység hiánya is, amely nem kevés eltérést idézett elő az egyes német államok fejlődésében. Mindezek rendkívül bonyolultakká, nehezen áttekinthetőekké teszik tehát Németország társadalmi viszonyait, s ezért nem lehet meglepő, hogy a haladás gondolata részben még mindig burkoltan, többszörösen áttett vallási nézetekben jut kifejezésre. Hogy azonban mégiscsak haladó nézetek jutnak kifejezésre ebben az elmaradott, vallási formában, arra már Engels is rávilágított: ,,A történelem számos példát nyújt arra vonatkozólag, hogy olyan országokban, amelyek egy állami egyház áldásainak örvendeznek és amelyekben a politikai vitát megakadályozzák, a veszedelmes profán ellenzék a világi hatalom ellen egy fokozottabb szentséget mutató és a külső látszat szerint önzetlenebb küzdelem köpenye alatt rejtőzik el, amely küzdelem a lelki elnyomás ellen folyik." ,,Igy 1845-ben minden német államban vagy a római katolikus, vagy a protestáns vallás, vagy esetleg mindkettő egyszerre az államban uralkodó jog lényeges alkatrészének számított." ,,Egy támadás a protestáns vagy katolikus ortodoxia ellen, egy támadás a papság ellen tehát egyenlő volt egy maga az állam ellen irányuló burkolt támadással. Ami a német katolikusokat illeti, ezeknek már puszta létezésük is támadás volt Németország katolikus kormányai s különösen Ausztria és Bajorország TM Schuselka, Die neue Kirche 56 — 68., 61., 88-89., 136., 138—139., 158., 270—271., 281—283., 59., 61., 112—113.. 17 .. 286 — 287. 1.; Schuselka, Dcutsehkath. Priesterthum 32.1. — Tcbb helyen protestánsok is beléptek az új német-katolikus közösség kbe, s a protestánsok többnyire támogatták a katolikusok mozgalmát, mint amely kiegyenlítheti a két egyház közti fő ellentéteket. (Vö. Schuselka, Die neue Kirche 52 — 54., 74., 148-149., 269. 1.)
