Századok – 1961
Tanulmányok - Borus József: Dembinski fővezérsége 1849 februárjában 536
DEIIBIXSKI FŐVEZÉRSÉGE 1849 FEBRUÁRJÁBAN 547 A Honvédelmi Bizottmánynak és a katonai vezetőknek, személy szerint elsősorban Kossuthnak és Vetternek érdeme, hogy ilyen körülmények között nemcsak az ellenség megállítását tudták keresztülvinni megfelelő intézkedések megtételével és végrehajtásuk feltételeinek biztosításával, hanem a politikai és a gazdasági lehetőségek maximális kihasználásával megszervezték az ellentámadás feltételeit is. Az alapeszme ehhez kétségtelenül Yettertől származott, aki tervét — miután Klapka őrnaggyal megbeszélte — elsőízben az 1849. január 2-i pesti haditanácson adta elő: „Eszménk azon alapszik >vala, hogy az országnak a nyugati határtól a Tiszáig terjedő nagy része feladassék; a Tisza mentén, Tokaj és Szeged közt, az összes hadierő egyesíttessék; a hadseregnek fölöttébb szükséges újjászervezése eszközöltessék; a ruházatlan, fegyvertelen és gyakorlatlan legénység külön választassék és újonc telepekben elhelyeztessék stb., stb." Vetter előterjesztését a haditanács elfogadta s megállapodott abban, hogy a Tisza mentén mint legfontosabb pontokat meg kell szállni és tartani Tokajt, Tiszafüredet, Szolnokot, Cibakházát és Szegedet. Ezek az intézkedések, tehát a megállás és összpontosítás a Tisza mögött, egyelőre védelmi célokat szolgáltak, de bennük már adva voltak a támadás lehetőségei, mint azt pár nap múlva, január 6-án Törökszentmiklóson Vetter Klapkának előadta: „A lehető mentés egyedüli reménye ahhoz van kötve, hogy az összes magyar csapatok a Tisza balpartján, Tokaj és Szeged közt összpontosíttassanak, mely célra még a Bánság és Bácskában levők is onnan kivonandók lennének. Ennek azonban haladéktalanul kellene megtörténnie, egyszersmind Görgey is felszólítandó lenne, hogy menetét a bányavárosokból a Hernád és Felső-Tisza felé lehetőleg siettesse. Összes erőnk egyesítése után meg lehetne indítani a hadjáratot az osztrák hadsereg ellen. Akkoron egyúttal itt lesz az ideje a főparancsnok kinevezésére, hogy a stratégiai mozgalmakba valahára egység, rendesség és értelem jöjjön. E terv nézetem szerint az egyedüli, mely a haza mentését lehetővé teszi."48 Klapka mindenben egyetértett Vetter elgondolásával, és a részletek megbeszélése után az egész tervet még aznap éjjel írásban rögzítette. Másnap reggel — amint azt Vetter emlékiratainak jelenleg ismert szövegéből tudjuk — Kossuthoz és az önálló seregparancsnokokhoz futárokkal elküldték a tervet. Szövegét az emlékiratok még utalás formájában sem tartalmazzák, de Vetter leírásának további részeiből, a később történtekből, nemkülönben az irodalom adataiból, nagyjából a következő kép rekonstruálható: a felsőtiszai, később Klapka vezetése alá került hadtest az ide elvárt Görgey hadtesttel együtt Tokaj környékén mint jobbszárny, Perczel hadteste és a tartalék hadtest49 Tiszafüreden és attól délre mint centrum, a délvidékről kivont két hadosztály5 0 pedig mint balszárny Törökszentmiklós—Cibakháza körzetében foglalt volna állást. Annak megállapítására azonban, hogy ennek az együttesen mintegy 50 000 főnyi haderőnek az elsőízben Vetter által Klapka előtt szóbahozott támadását 48 Vetter emlékiratai. Idézi Barta I. : Az 1849. január 2-i haditanács és a főváros kiürítése. HK 1955. 2. sz. 81. 1. 49 Az 1848 decemberében Kossuth elgondolásai alapján létrehozott tartalékhadtest Répássy Mihály tábornok parancsnoksága alatt állott. Répássy rövid életrajzát ld. Oelich : i. m. I. 142-143. 1. 50 A bánáti hadosztály parancsnoka Damjanich, a bácskaié gr. Vécsey Károly volt; életrajzát ld. Oelich : i. m. II. 477. 1. A Délvidék kiürítésére Thim J. : A magyarországi 1848 —49-iki szerb fölkelés története. I. Bpest, 1940. 286. s köv. 1. Vö. Klapka : Nationalkrieg I. 214. 1.
