Századok – 1961

Tanulmányok - Borus József: Dembinski fővezérsége 1849 februárjában 536

"' 542 BORÚS JÓZSEF belső egyenetlenség volt az oka, míg Windisch-Gratznél a Duna—Tisza közötti csapatainak gyengesége és a fővárosba vont alakulatok megérkezésére való várakozás.2

5

A magyar haderőket e várakozásból a nemrég kinevezett új fővezér, gr. Dembinski Henrik altábornagy mozdította ki. Kinevezése egyik fontos állomása, de egyben tragikusan sikertelen kísérlete volt Kossuth azon törekvésének, hogy a szabadságharcos honvédsereg élére megfelelő, az állami vezetésnek vonakodás nélkül engedelmeskedő tábornokot állítson. Ezért, s mert e kinevezés a magyar negyvennyolcra jellemző felemás módon történt, röviden fel kell elevenítenünk főbb körülményeit. Alkalmas fővezér keresésének, a fővezérség betöltésének problémája végighúzódik az egész szabadságharcon. A császári hadseregtől örökölt tábornokok hasznavehetetlenségét felismerve, Kossuth 1848. november 1-én Pozsonyban a fiatal, alig 30 éves Görgey Artúrt nevezte ki tábornokká és a legfontosabb sereg főparancsnokává. Ez a kinevezés a baloldali nézeteiről ismert és Görgeynél az ozorai diadal2

6

által nagyobb érdemeket szerzett Perczel Mór mellőzésével történt, és Görgey számára a Pozsony környékén álló seregek, az ún. lajtai tábor feletti főparancsnokságot jelentette. Görgey fővezérségéhez Kossuth eleinte nagy reményeket fűzött, de ezeket eloszlatta a decemberi harc nélküli visszavonulás, a főváros feladása és a váci kiáltvány. Kossuth 1849 januárjában már úgy látta, hogy Görgeyre nemcsak nem lehet számítani, de valószínűleg felelősségre kell vonni. Ezért írta róla ebben az időben Szemerének: ,,Ez emberrel nagy leszámolni valója lesz a nemzetnek, hacsak mysticus kalandjárásának valamelly váratlan eredményével nem lep meg."2

7 1849 januárjában, a főváros elvesztése után az új fővárosból, Debrecenből hatalmas szervezőmunka indult meg. A hadvezetés területén mindenekelőtt az egységet kellett megteremteni. A tábor kar főnöke, Vetter Antal vezérőrnagy28

előbb újjászervezte a Hadügyminisztérium működését, majd átadta annak vezetését a tokaji táborból visszatért Mészáros Lázár hadügyminiszternek.2

9

A csaknem minden irányból támadólag előnyomuló ellenség megállításának központi szervezése, a hadműveletek egységes irányítása a táborkar feladata volt, melynek élén Vetter eredményes és pótolhatatlan munkát végzett. A tábornok Debrecenben résztvett a Honvédelmi Bizottmány ülésein, ahol a legfontosabb tennivalókat rendszeresen megtárgyalták. Kossuth és Vetter mintaszerűen együttműködtek, a Bizottmány ülései után gyakran még az esti órákban is a hadsereg ügyeivel, a jövőre vonatkozó tervekkel foglalkoztak.30 25

Rüstow : i. m. I. 253. 1. 26

Ozoránál Roth és Phillipovich cs. tábornokoknak a népfelkelés által bekerített hadteste 1848. okt. 7-én feltétel nélkül letette Perczel ezredes előtt a fegyvert. Részletes leírás Varga J. : Népfelkelő és gerillaharcok Jellasics ellen 1848 őszén. Bpest, 1954. 27

Görgey kinevezése Kossuth : XIII. 321. s köv. 1. A jan. 21-i levél uo. XIV. 180—181. I. Vö. a Kossuth-Emlékkönyv „Kossuth, a forradalmi háború szervezője" c. tanulmánya 2. és 5. fej. megfelelő részeivel. — Szemerére ld. Kiss E. : Szemere Bertalan. Kolozsvár, 1912. Rövid életrajzi összefoglalás Szilágyi S. : A magyar ferradalom férfiai. 2. kiad. Bpest, 1850. 284. s köv. 1. 28

Vetter rövid életrajzát ld. Oelich : i. m. I. 450. s köv. 1. 29

Mészáros rövid életrajzát ld. uo. 13. s köv. 1. 30

A debreceni időszak katonai szervezésére általában ld. Vetter emlékiratai magyar fordításának kéziratát OSzK kézirattár, Quart. Hung. 3030. sz. E fordítás értékére ld. tőlem: 1849 hadtörténeti irodalmának néhány problémájáról. HK 1955. 3-4. sz. 192. 1.