Századok – 1961
Tanulmányok - Perjés Géza: A „metodizmus” és a Zrínyi–Montecuccoli-vita (I. rész) 507
A „METODIZMUS" ÉS A ZRÍNYI—:MONTECUCCOLI VITA 523 megakadályozta őket abban, hogy a tárgyi körülményeket józanul mérlegeljék, amint ez Clausewitz kijelentéséből kiérezhető.2 4 Alapvetően fontos hadtörténeti módszertani kérdésről van itt szó: végül is mire támaszkodjék a hadtörténet kutatója valamely kor katonai prolémáinak megértésénél? Kétségtelenül támaszkodhat saját ítéletére is, ehhez azonban a kor hadviselésének, valamint politikai és gazdasági körülményeinek tökéletes rekonstrukciójára lenne szükség. Hiszen maga Clausewitz mondta: ,,az embernek Turenne hadseregénél kellene élnie", hogy megérthessen egy-egy felmerült problémát.2 5 Ez a hadtörténeti kutatás mai állása mellett azonban kivihetetlen, és még inkább az volt Clausewitz idejében és magánál Clausewitznél, akiről nem indokolatlanul állapította meg már Ranke, hogy nem ismerte kellően a forrásanyagot.26 így tehát nincs más megoldás, mint hogy elfogadjuk a korabeli szakértők véleményét, ehhez azonban elmélyült kutatás, alapos forráskritika és a tényeknek tárgyilagos, apriorisztikus állásfoglalástól mentes szemlélete kell, ami ellen a hadtörténet polgári kutatói oly gyakran vétenek, amikor a modern hadtudomány elveit vetítik az elmúlt korokba vissza, vagy azokat kérik számon régi hadvezérektől. És ettől Clausewitz távolról sem volt mentes. II. MONTECUCCOLI A HADTUDOMÁNYI ÍRÓ Montecuccoli művei felölelik a XVII. század második fele hadviselésének egészét. Éppen munkásságának széles köre, problémafelvetésének és kifejtésének gazdagsága miatt lehetetlen egy ilyen rövid tanulmány keretében hű képet adni hadtudományi működéséről. Csak azt tehetjük — és ezt is csak hozzávetőlegesen —, hogy a két leglényegesebb kérdéssel foglalkozzunk; ezek stratégia elvei és a nagy török háborúra vonatkozó terve. 1. A XVII. század második felének stratégiája és Montecuccoli. A kor stratégiája2 7 Bármely kor hadviselésének vizsgálatánál legelőször a hadsereg igazgatásának kérdését kell szemügyre venni. A hadseregigazgatás, mely a mindenkori társadalmi és politikai viszonyok függvénye, két tekintetben gyakorol döntő befolyást a hadviselésre: egyrészt a hadsereg szervezésével, felállításával, kiképzésével, belszolgálatának és rendjének kialakításával használható, engedelmes apparátust alakít a fegyvert fogó emberek alaktalan tömegéből, másrészt az anyagi szükségletek — pénz, élelem, ruha, fegyver és lőszer — előteremtésével biztosítja a hadsereg ellátását. 24 „Was nun aber die grosse Wichtigkeit betrifft, welche man der Beziehung zu Lothringen und Franche-Comté beilegt, so ist das wirklich eines der Ideengespenster, die . . . jene Zeiten der Strategie belebten, wo nicht eine kräftige Logik bis auf das Wesen der Dinge durchgriff." Uo. 190. 1. 25 Uo. 187. 1. 26 Ranke : Französische Geschichte. Stuttgart, 1855. 3. köt. 421. 1. 27 A kor stratégiájának megítélésében a hadtörténet kutatói a legellentétesebb véleményeket vallják. Éppen a véleményeknek e tarkasága és egymásnak ellentmondó volta miatt igen nehéz Montecuccoli stratégiai nézeteit értékelni és a Zrínyi —Montecuccoli vitában állást foglalni. Óhatatlan tehát, hogy a kérdéssel részletesebben foglalkozzunk és megkíséreljük, hogy a kor természeti, földrajzi, gazdasági és társadalmi viszonyaiból kiindulva vázoljuk fel a kor háborúinak képét. 4*
