Századok – 1961
Tanulmányok - Perjés Géza: A „metodizmus” és a Zrínyi–Montecuccoli-vita (I. rész) 507
A „METO DIZMUS" ÉS A ZRÍNYI—MONTECUCCOLI VITA 519 sereg állapota valamennyire megjavult és a török elvonult a Rábától, erre tett is javaslatot, azonban a tábornoki haditanács nem járult hozzá. A szentgotthárdi csata hatalmas fegyvertény volt, és Montecuccoli tekintélyét hatalmasan megnövelte. Pedig az elismerés nem őt illette minden tekintetben. Amint a csata leírásából láthattuk, annak előkészítésében kimondott hibát követett el — nem ismerte fel a török átkelési szándékát —, vezetésében pedig Hohenlohe és Coligny érdemei a nagyobbak, hiszen a döntő ellentámadás gondolata tőlük származott. Minden elismerés megilleti azonban stratégiai szempontból. A Kanizsa ostromát követő zűrzavar megszüntetése, az Új-Zrínyivár elestét követő napok bizonytalanságában tanúsított állhatatossága, a török szándékának meglátása, majd megelőzése a Rábánál, nem kis energiáról, kitartásról, éles Ítélőképességről és nagyfokú határozottságról tesznek tanúbizonyságot. 2. Montecuccoli a Franciaország elleni 1672 — 75. évi hadjáratokban-0 A polgárháború felszámolásával és XIV. Lajos trónraléptével Franciaország folytatja Richelieu és Mazarin hatalmi politikáját, melynek legfőbb célja az országot fojtogató spanyol-osztrák gyűrű szétfeszítése, a Párizstól alig néhány napi járóföldre húzódó határkitolása, Hollandia kereskedelmi hatalmának megtörése, majd a spanyol örökség megszerzése. Franciaország számára igen nagy, szinte behozhatatlan előnyt biztosít belső erőforrásainak gazdagsága, elsőrangú katonai és polgári adminisztrációja, hatalmas ütemben fejlődő állandó hadserege és gátlástalan diplomáciája. Az 1667. évi, un. ,,devoluciós háború" a hatalmas hadi gépezetnek tulajdonképpen csak a főpróbája, az erők igazi megmutatása, a francia katonai potenciál teljes kifejtése 1672-ben, a Hollandia elleni támadással következik be. A felvonultatott erők nagysága, az előkészítés tökéletessége, a hadműveleti irányok merész megválasztása imponáló. A hollandok nem is tudnak sokáig ellentállni a támadás erejének, országuk nagy részét elözönlik a francia hadak, s a végső pusztulástól csak az menti meg őket, hogy felnyitva a tenger vizét elzáró zsilipeket, elárasztják országukat. A francia előretörés nagy aggodalmakat kelt Európában, különösen egyes német fejedelmekben és Ausztrában, és kiváltja az ellenállás gondolatát. Az egymást keresztező politikai érdekek miatt azonban igen nehéz közös akcióba fogni. A franciaellenes szövetkezés leghivatottabb szervezője a császár lenne, akinek kezeit azonban megköti egy titkos szerződés, amelyet 1671-ben kötött XIV Lajossal. A szerződés, melyet I. Lipót a spanyol örökség felosztására kötött a francia királlyal, most megakadályozza abban, hogy mint a Német Birodalom császára a birodalmat fenyegető veszély elhárítására min-20 Felhasznált irodalom: Zanthier : Feldzüge des Vicomte Turenne. Leipzig. 1779; Beaurain : Histoire des quatros dernières du Maréchal de Turenne. Ряпо, 1782; Clausvwitz : Strategische Beleuchtungen mehrerer Feldzüge von Gustav Adolf, Turenne, Luxemburg. Berlin, 1862; Marx : Der Feldzug 1675 in Deutschland és Der Herbstfeldzug Montecuccolis gegen Condé 1675. Oest. Mil. Zeitschrift 1841, 1842; Grossmann : Raimund Montecuccoli. Arch. f. öst. Gesch. 1879; Lümkemann : Turennes letzter Feldzug, 1675. Halle, 1883; Rousset : Histoire de Louvois. Paris, 1879; Roy : Turenne. Paris, 1884; Hüpper: Von der Vierstromgrenze zur Rheingrenze. Berlin, 1936; Lazard : Vauban. Paris, 1934; Malo : Le Grand Condé. Paris, 1937; Hanotaux : Histoire de la nation française. T. VII.: Histoire militaire et navale. Paris, 1922.