Századok – 1961

Tanulmányok - Ember Győző: Magyarország XVI. századi külkereskedelmének történetéhez 1

И AGY Alf ОI! SZAG XVI. SZÁZADI KÜLKERESKEDELMÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ 31 A fenti adatok azt mutatják, hogy a magyarországi kereskedők legnagyobb értékben állatot szállítottak, mégpedig marhát. A magyarországi kereskedők által kivitt marhák értéke megközelítette, az általuk kivitt állatok értéke pedig meghaladta a valamennyi ország minden kereskedője által lebonyolított teljes áruforgalom értékének a felét. Az állatkivitel után a kötöttszövött áruk — posztó, vászon, ruha — behozatala jelentette a magyaroszági kereskedők áruforgalmában a második legnagyobb tételt. Ezután az élelmiszer, majd az ásványi és fémáru következett. Az előbbinél a behozatal közel kétszerese, az utóbbinál pedig több mint tízszerese volt a kivitelnek. Az ötödik helyen következő nürnbergi és szatócsáru szinte teljes egészében behozatalt jelentett. A bőr- és prémárunál viszont a kivitel volt a nagyobb, több mint ötszöröse a behozatalnak. A vegyes szállítmányok — mint mindenütt — itt is behozatali tételek voltak. A faáru behozatala minimális értékű tételt jelentett. Az ausztriai kereskedőknél is az állatkivitelt és a kötött-szövöttáru behozatalát találjuk az első két helyen. Viszonylag sok juhot, disznót és vadat vittek ki. Harmadik és negyedik helyen — közel egyforma értékben — itt is az élelmiszer, valamint az ásványi és fémáru következett. Az élelmiszerbehozatal meghaladta a kivitelt, az ásványi és fémárunál pedig a kivitel értéke csupán 2 forint volt. Hasonló volt a helyzet a nürnbergi és szatócsárunál is, ahol csak 1,20 forint értékű árut vittek ki. A bőr- és prémárunál is a behozatal volt a nagyobb, több mint kétszerese a kivitelnek. A faáru itt is jelentéktelen tételként szerepelt. A német birodalom kereskedőinek áruforgalmából magasan kiemelkedett a marhakivitel. A többi tétel viszonylag apró volt. A sziléziai kereskedőknél a posztóbehozatal volt a kiugró tétel. Jelentős forgalmat bonyolítottak le élelmiszerben, valamint bőr- és prémáruban, egyik árucsoportnál sem volt különösebb túlsúly a behozatal vagy a kivitel javára, A morvaországi kereskedők a legnagyobb értékben kötött-szövöttárut szállítottak, mégpedig elsősorban ruhaneműt. Ez az árucsoport teljes egészében behozatalt jelentett. Második helyen az élelmiszer következett, amelynél a kivitel több mint ötszöröse volt a behozatalnak. Harmadik helyen az állat -kivitelt találjuk. Az ezután következő bőr- és prémárunál az élelmiszerhez hasonlóan kb. 5 : 1 volt a kivitel és a behozatal aránya. A többi árucsoportnál csak kis tételekkel szerepeltek a morvaországi kereskedők. Az olasz kereskedőknél vegyes szállítmányok jelentették a legnagyobb tételt. E mellett kötött-szövött- és szatócsárut hoztak be. A csehországi kereskedők élelmiszert, kötött-szövöttárut, bőr- és prémárut, valamint állatot szállítottak, mind kis tételekben. A kötött-szövöttáru behozatal volt, a többi majdnem kizárólag kivitel. A lengyelországi kereskedőket egyetlen jelentéktelen tétel képviselte, ami bőr- és prémáru behozatala volt. A közelebbről meg nem határozható külföldi, továbbá a bizonytalan és ismeretlen lakhelyű kereskedők szállítmányai megoszlottak a különböző árucsoportok között. * A következő táblázatok azt mutatják, hogy az egyes árucsoportok forgalma miként oszlott meg a különböző országok kereskedői között. A behozatali, kiviteli és teljes áruforgalmi rovatokban szereplő összegek az áruk vámértékét jelentik forintban.