Századok – 1961

Tanulmányok - Ember Győző: Magyarország XVI. századi külkereskedelmének történetéhez 1

22 EMBER GYÖZÖ Behozatal % Kivitel % Teljes áruforgalom % Külföld 178,— 45,88 210,— 54,12 388,-100,— Bizonytalan 1 880,25 57,57 1 385,79 42,43 3 266,04 100,— Ismeretlen 665,96 21,90 2 098,20 69,00 3 040.96 100,— Összesen 141 732,78 30,46 323 272,80 69,48 465 282,38 ' 100,— Ezek az adatok azt mutatják, hogy a magyar kereskedők által lebonyolított áruforgalomban a behozatal és a kivitel aránya kb. megegyezett a két rész arányával a teljes áruforgalmon belül. A külföldi kereskedők által lebonyolított áruforgalomnál már nem ez volt a helyzet. Egyedül a cseh kereskedők áruforgalmában felelt meg nagyjában a behozatal és a kivitel aránya a magyarországinak és a teljesnek. Az osztrák kereskedők áruforgalmában már nagyobb volt a behozatal aránya, bár még nem érte el a 40%-ot. A morvaországi kereskedők áruforgalmában a behozatal már erősen megközelítette a kivitelt. A sziléziai kereskedők áruforgalmában pedig a behozatal volt túlnyomó többségben a kivitellel szemben. A kis tételekkel szereplő olasz és lengyel kereskedők csak behoztak, ki nem vittek árut. A német birodalmi kereskedők áruforgalmának ezzel szemben majdnem teljes egésze kivitelt jelentett. * T17 t A következő táblázatok azt mutatják, hogy a különböző országok kereskedői milyen árukat szállítottak, s mi volt az áruk vámértéke, továbbá azt, hogy az illető országok kereskedői által szállított különböző áruk vámértéke hány %-a volt az illető ország kereskedői által szállított valamennyi áru vámértékének.