Századok – 1961
Tanulmányok - Wittman Tibor: A flamand posztóipar tőkés lehetőségei a manufaktúra-korszak küszöbén 236
A FLAMAND POSZTŐIPAK, TŐKÉS LEHETŐSÉGEI 255 fejlődése és a másik meredek hanyatlása.10 4 Coornaert egyébkent magát a „nouvelle draperie"-t is éppolyan hanyatló képződménynek tekinti, mint a nagyvárosok posztóiparát a XVI. században.105 Sem ő, sem más tiem vizsgálta ezt meg közelebbről, csak a történeti eredményeket ismerjük, magát a lehanyatlást, mely éppen nem támasztja alá Pirenne nagy vonásokkal körvonalazott megállapításait. A „nouvelle draperie" XV—XVI. századi meggyengülése azokkal a tényekkel van összefüggésben, melyeknek fellendülését és a régi posztóiparral szembeni előnyeit köszönhette. A spanyol és egyéb külföldi gyapjúfajták túlnyomó használata eleve korlátokat szabott a vidéki „új" posztó készítésének: akadályozta a készítményak lényeges olcsóbbá válását, és kitette a külső nyersanyagpiac könjukturális-dekonjukturális változásainak. Nem is élhette túl sokkal a nagyvárosi ipart. De mivel a falvak és kisvárosok hajlékonyabb iparigazgatása képes volt a reglementáció útján alkalmazkodni a külpiaci körülményekhez és apró változtatásokat elég gyorsan eszközölni a technológia területén, azért főleg délen, a francia-mediterrán felvevő piac ösztönzésére, egyes vidéki „nouvelle draperie "-centrumok még a XVI. században is mutatnak tiszavirágszerű fellendülést. Ilyenek voltak Armentières és Neuve-Église. A legtöbb vidéki központ ipara akkor már haldoklott. A nagyvárosok iparának sorsában osztozott a „nouvelle draperie"-t művelő Axel, Éecloo, Lembeke, Caprycke, Maidegem, Langemarck, Messines és más helységek posztógyártása. A „régi" és „új" posztóipar egyaránt lehanyatlott a manufaktúra-korszak hajnalán. Mivel a „nouvelle draperie" hanyatlása néhány körülményének rövid vizsgálata általánosabb következtetések levonására is lehetőséget ad, ezért a továbbiakban a leghosszabb életű, egyik legvirulóbb „nouvelle draperie", Armentières posztókészítésének XVI. századi példáját tekintjük át egyes főbb vonásaiban. 3. A ,,nouvelle draperie" alkonya. Armentières A IX. században alapított városban már 959-ben voltak posztókészítő kézművesek. Két körülmény kedvezett itt a posztóipar fejlődésének: a gazdag legelőkön folyó juhtenyésztés és a Lys folyó vize (gyapjúmosás).106 A XI—XII. században-a pestis, éhínség, áradások, francia—flamand ellenségeskedések nem kedveztek Armentières iparának, ésaXIII. században nem is játszott jelentősszerepet a nagyvárosok mellett, a következő század első felében pedig a háborús cselekmények vetették vissza fejlődésében. Változik a helyzet a XIV. század második felében: Louis de Male majd Jean-sans-Peur kedvezményei elismerték és támogatták az itt folyó posztógyártást, és a század végén a többszínű armentières-i estamette-szövet ismertté kezdett válni. Úgy látszik, hogy a posztófestésre nagy gondot fordíthattak a város kézművesei, mert velencei és genovai kereskedők hozták a különböző keleti festékanyagokat.107 Armentières posztó-104 Két munkája: Un centre industriel d'autrefois. La draperie-sayetterie d'Hondschoote. Paris. 1930 és L'industrie de la laine à Bergues-Saint-Winoc. Paris. 1930. 105 Un centre industriel d'autrefois. 214. 1. 106 Armentières viszonyaira Mme Dion-Knockaert : La draperie d'Armentières des origines au 17. siècle. Diplome d'Etudes Supérieures d'Histoire. Université de Lille, 1955. (Mémoire principal, manuscrit.) A korábbi századokra az I. rész, 1. fejezet. Elavult várostörténeti összefoglalás: Armentières avant la Révolution (Alphonse Lamoot névtelen munkája, é. n.) 2. kiadás. Itt tartjuk megemlítendőnek, hogy köszönettel tartozunk M. Mollat professzornak bibliográfiai útmutatásáért. 107 Armentières avant la Révolution. 16. 1.
