Századok – 1961
Tanulmányok - Wittman Tibor: A flamand posztóipar tőkés lehetőségei a manufaktúra-korszak küszöbén 236
252 WITTMAN TIBOlt Ypres körzetében a posztókészítést, biztosítva a nagyváros jogi fölényét afelett a 13 kisváros és falu felett, melyekben Ypres privilégiumát közzétették.88 Л harc azonban ezzel nem fejeződött be, sőt új szakaszba érkezett a németalföldi forradalom kitörésével, melynek egyik előkészítő tényezőjét éppen a posztós falvak, kisvárosok társadalmi feszítő ereje képezte. Többek között Menin éppen a forradalom kirobbanása előtti esztendőben, 1565 ben biztosított előnyöket Bailleul, Fletre, Meteren, Nieppe, Godswaersvelde községek posztósainak, ha újonnan létesített vásárját látogatják.89 Ez és sok írás adat bizonyítja, hogy а XVI. század első felében a draperie rurale eddig nem látott fejlettségi fokot ért el. Törvényszerű jelenség, hogy Dél-Flandriában volt a legtöbb „eretnek", és innrm indult ki a képrombolás, és a vidék a forradalom későbbi szakaszaiban is fontos szerepet kapott. Egy boeschêpei ta к á cs ,_Gillajn Da m n i a n lett a legbefolyásosabb kálvinista prédikátor Dél-Flandriában a forradalom" idején."0 Armentières-ben 1565—1587 között 10 ítéletet hoztak posztósok, munkások felett, akik részt vettek a képrombolásban, vagy a gueux-kkel való rokonszenvezéssel voltak vádolhatók.91 A vidéki posztóipar politikai jelentősége bármilyen nagy is volt, mégsem érhette el annak gazdasági súlyát. A kisvárosokban és falvakban észlelhető társadalmi feszültség, az ezt létrehozó törekvések egy olyan fejlődési folyamat kifejezői voltak, am^ly a nagyvárosi iparral szemben a tőkés termelési viszonyok több potenciáját hordta magában. A „jó városok" és a draperie rurale antagonizmusa a régi és az új harcát jelentette', és ez nemcsak Flandriára korlátozódott. Az északi tartományok posztógyártásának központja, Leyd n épp olyan elkeseredett küzdelmet vívott a falusi ipar ellen, mint a flamand „jó városok". Ley dm vitalitása nagyobb volt, mint ezeké, de a XVI. század harmadik évtizede az ő számára is meghozta az elkerülhetetlen hanyatlást. 1521 és 1548 között Leyden posztóexportja mintegy 70% os csökkenést mutat, az iparosok kivándorlása nagyméretűvé válik.92 Amint érintettük, pontosan ugyanebben az időben érte el teljes prosperitását a flandriai vidéki posztóipar. Ezek az összefüggések törvényszerű kapcsolatban vannak a nagy világpiaci átalakulások hatásának első fázisával, mely könyörtelenül válaszút elé állította a németalföldi posz'tóipart éppúgy, mint az egész gazdaságot: vagy sikerül eltakarítania útból a nyűgként ránehezedő régi formákat, elsősorban a megmerevedett céhrendszert, vagy végleg átadja helyét a gyorsan előretöiő külföldi konkurrenciának, az angol posztóiparnak. Firenze iparának gyo^s hanyatlása elég határozottan körvonalazható: egyrészt a Mediterraneum elhalásával, másrészt azzal a ténnyel függ össze, hogy a nagy toszkán város mögött nsm volt sem nyersanyagbázis, sem vidéki ipar, mint kárpótlás és felfrissülési lehetőség.9 3 88 H. de Sagher : Recueil de documents. .. II/l. N. 33., N. 34. Bailleul, Comines, Dranouter, Kemmel, Loker, Messines, Meteren, Neuve-Église, Nieppe, Poperinge, . Warneton, Wervicq, Wulvergem helységek vannak megemlítve. 89 Uo. N. 156. 90 Putte : Geuzianismus Flandriae. Bruges. 1841. 2. 1. 91 N. de Sagher : Recueil de documents . . . II/l. 361—385. 1. 92 R. Парке : Die Entstehung der holländischen Wirtschaft. Berlin. 1928 (felszínes!). Baascli: Holländische Wirtschaftsgeschichte. Jena. 1927. M. M. Громыко: Развитие капиталистических отношений в промышленности и торговле северных провинций Нидерландов XVI в. МОСКВЕ 1953. (Автореферат....) 93 \ö. Csisztozvonov vitacikkét a Szrednyie Veka VI. kötetében, főleg 385. 1. Georges Renard : Histoire du travail à Florence. II. Paris. 1914. 321—324. 1.
