Századok – 1961
Tanulmányok - Wittman Tibor: A flamand posztóipar tőkés lehetőségei a manufaktúra-korszak küszöbén 236
248 WITTMAN TIBOlt umok érvényét és erejét nagyban meghatározta a nagyvárosok és a központi hatalom közti viszony alakulása, melynek révén a vidéki ipar közvetlen módon is politikai tényezővé vált. Igen jellemzően mutatja e fejlődést Poperinge és Langemark esete. Ypres az 1322-ben nyert privilégiumát igyekezett azonnal érvényesíteni a kisvárosok ellen. Az 1323—1328-as parasztfelkelést kihasználva, hatalmi szóval állította le az itt folyó posztókészítést, pusztította el a szövőszékeket. Hiába erősítette meg 1327-ben Louis de Nevers gróf Langemark posztógyártási jogát, amint az 1329-es oklevélből kiderül, ezt megsemmisítette a fegyveres támadás.59 A felkelés bukása után, 1330-ban jogi téren újra kezdődik a torzsalkodás Ypres és Poperinge között."0 Az Artevelde-féle mozgalmakban Ypres ujabb alkalmat lát a kisvárosok posztóiparának visszaszorítására, 1343—44-ben a három nagyváros döntőbíráskodásával hosszú pereskedés indul meg közte és Poperinge között.61 Ugyanakkor Ypres elérte Louis de Nevers nél Langemark posztóiparának betiltását.62 Amint ismeretes, a gróf azon az áron, hogy a kisvárosokat kiszolgáltatta ellenfeleiknek, megnyerte ezek támogatását. Erre a kisvárosok felkeléssel válaszoltak, a felkelés központja Eekloo és Aardenburg lett. Artevelde, aki korábban a kisvárosok mellett foglalt állást, most kényes helyzetbe került, a nagyvárosok támogatását semmiképpen sem akarta elveszíteni, ezért nyíltan fellépett a kisvárosok ellen. Ezzel végleg kiszolgáltatta magát a gandi takácsoknak, bukása meg lett pecsételve.6 3 A Bruges és Gand között őrlődő posztótermelő kisvárosok az Artevelde-féle mozgalom után a flandriai gróftól kaptak gazdasági mozgásszabadságot. De jellemzően a viszonyokra, Eekloo város különleges jogokat nyert a szomszédos kisebb helységek, főleg Lembeke falu felett. Az 1352-es rendelet szerint a lembekei posztót Eeklooban kell lepecsételni. Lembekenek vállalnia kell Eekloo költségvetésének 1/7-ét. Eekloo befolyását mutatja az a tény, hogy hatósága 1358-ban lembekei posztót foglaltatott le.64 Lembeke ugyan 1365 ben kivívta Louis de Male gróftól, hogy maga pecsételhette áruit, de ezeket csak Eekloo piacán adhatta el.65 Louis de Male különös súllyal támogatta a kisvárosok posztóiparát, ami a jogokért fizetett taxa formájában anyagi előnyöket jelentett a központi hatalom számára, ugyanakkor a gróf bizonyos ellensúlyt keresett bennük a „három flandriai város" ellen. Pecsétjogot adott 1383-ban Messines-nek, 1359-ben Tieltnek, majd Tourcoing -nek, posztókészítésre jogot adott Gorguenak, Meninnek 1351-ben Keure-alkotás és posztóeladás jogát, valamint vásárt biztosított, megerősítette Ghistelles posztókészítési jogát, közvetített a grammonti (Grammene) posztósok és kallózok között stb.60 1358-ban nyert posztószabályzatot Neuve-Église (Nieuwkerke) is, melyet hat évvel ezelőtt Ypres még fegyverrel akart posztóiparának megszűntetésére kényszeríteni.67 A XIV. század utolsó harmadában a draperie rurale véglegesen megszilárdultnak tekinthető. 59 Uo. III. köt. N. 599., N. 627., N. 600. 60 Uo. N. 630. 61 Uo. N. 631., N. 632., N. 633., N. 634—641. 62 Uo. N. 601. 63 Gens : Histoire du comté de Flandre, 130—131. 1. E kérdés még feldolgozatlan, Pirenne sem tárgyalja belga történetében. 64 Espinas—Pirenne : Recueil de documents... 2. köt. N. 392., N. 394. 65 Uo. N. 396. 66 Uo. 3. köt. N. 617., N. 737., N. 739., N. 596., N. 615., 2 köt. N. 559., N. 562. 67 Uo. 3. köt. N. 618. Vö. Diegerick : Neuve-Eglise. 1855—56. (Annales de la Société d'Emulation... X.)
