Századok – 1961

Tanulmányok - Wittman Tibor: A flamand posztóipar tőkés lehetőségei a manufaktúra-korszak küszöbén 236

A FLAMAND POSZTŐIPAK, TŐKÉS LEHETŐSÉGEI 245 brabanti livret költött rá, ugyanakkor Écluse felé csatornát ásatott, melyet éppen a forradalom kitörésekor, 1566-ban nyitottak meg. A város ekkor annektálta Écluse-t, melyet II. Fülöp 21 000 forintért adott el neki. Kénytelen volt óriási kölcsönöket felvenni és az adóprést megszorítani, valamint a vámot emelni, amik mind megint csak a hanyatlás tényezőivé váltak.46 4. E körülményektől függetlenül Bruges közvetítőkereskedelmének jellege is magyarázatul szolgál az itteni forgalom megcsappanásához. Bruges inkább kihasználta, mintsem gyakorolta a kereskedelmet. Ügynökei közvetítettek az idegen kereskedők és a belső ipar között. Ezért volt nagy befolyása a városban az ügynökök (makelaren) céhjének. Saját kereskedők hiányában Bruges ki volt szolgáltatva az idegen kereskedőknek.47 A flamand nagyvárosok ipari krízisét betetőzték a felfedezések után bekövetkező nagy világpiaci átalakulások. Ezek igazi haszonélvezője Anvers .lett, mely az Atlanticum és Baltikum közötti közvetítésével, az angol posztó, portugál fűszerek, a timsó és a közép-európai réz révén a világforgalom szívévé vált- Anvers hegemóniája, hatalmas felszívó hatása elmélyítette a flamand városok válságát.48

Mindent kifejez az összehasonlító adat: 1543-ban Bruges exportja 30 726 livre de gros, ugyanakkor Anversé 4 990 225.49 Mindezekhez hozzá kell venni a XVI. századi óriási áremelkedés negatív hatását a városi céhes posztóiparra. A flandriai búzaárak 1500—1585 között mintegy 240%-kal emelkedtek. Főleg ez határozta meg a bérek alakulását is, mely egyrészt lemaradt az árak növekedésétől, másrészt nem egyenletesen emelkedett a kézművesek egyes kategóriái között sem. A mesterek bérének emelkedése elmaradt a munkások bérének amúgy is lassú növekedéséhez képest.50

Az „árforradalom'' csak fokozta a céhek elszegényedését. 1544-ben a brugesi takácsok már csak vagyontárgyaik eladásával tudták fedezni kápolnájuk javítási költségeit. Courtrai posztósainak 1529-ben a magisztrátus kénytelen gyapjút vásárolni, hogy a munkásokat munkához juttassa. Gandban a szövőszékek száma 1543-ban már csak 25 volt.5

1 Milyen kiútat keresett ebből a mély krízisből a nagy kommunák posztóipara a XVI. század első felében? Az új piaci, gazdasági viszonyokhoz való alkalmazkodás bizonyos készsége nyilvánult meg abban, hogy az angol gyapjú helyett Bruges a spanyol gyapjú felé tájékozódott, 1494-től ennek a lerakódó helyévé vált. A spanyol 46 Jean-Didier Ohastelain : Vie et mort du pays" du Zwin. 3. éd. 1955. Bruxelles. 50—91. 1. Gilliodts van Severen : Bruges port de mer. Bruges. 1895 (Annales de la Société d'Émulation, 5. série, tome VI.) 6—-20., 43—234. 1. 47 H. Pirenne : Histoire de Belgique H. 1 96. 1. 48 E. Baie : Le siècle des gueux. I. 17—23. 1. P. Jeannin : Les relations économiques des villes de la Baltique avec Anvers au XVI. siècle. Vierteljahrseil r. für Soz. und Wirtschaftsgeschichte 1956, Sept. 45. Bd. 3. Heft. Werveke : Bruges et Anvers 55. skk. 1. J. A. van Houtte. Anvers aux XVe et XVIe

siècles. Annales 1961. N. 2. 49

Kétféle ezüst számolópénz volt: h vre de gros ós a florin. I livre de gros = 6 florin. Az előbbit a nagykereskedelem, az utóbbit a kiskereskedők használták. R. de Roover : Anvers comme marché monétaire au XVI. siècle. Revue Belge. 1953. N. 4. 60 Algemene Geschiedenis der Nederlanden V. 1952. Utrecht. 207. 1. H. van Houtte : Documents pour servir à l'histoire des prix de 1381 à 1794. Bruxelles 1902. D-táblázat. О. Jouret: Hist, écon. de la Belgique II. 82—84, 100—102. 1. Verlinden— Craeybeckx—Scholliers : Mouvement des prix et des salaires en Belgique au XVI. siècle. Annales, 1955. N. 2. 194., 197. 1. A kérdésre még : Wittman Tibor : Az „árforradalom" stb. Bpest. 1957. 61 H. Pirenne: Une crise industrielle, 500—501. 1.