Századok – 1961

Tanulmányok - Ember Győző: Magyarország XVI. századi külkereskedelmének történetéhez 1

20 EMBER GYÖZÖ 11. táblázat Kivitel Ország Vámérték forintban 0/ /0 Magyarország Külföld 249 497,95 70 290,86 3 483,99 77,18 Magyarország Külföld 249 497,95 70 290,86 3 483,99 21,74 Bizonytalan és ismeretlen 249 497,95 70 290,86 3 483,99 1,08 Bizonytalan és ismeretlen 249 497,95 70 290,86 3 483,99 1,08 Összesen . 323 272,80 100,— 12. táblázat Vegyes 323 272,80 100,— Ország Vámérték forintban 0/ /0 Bizonytalan és ismeretlen 276,80 100,— Teljes 13. táblázat ár и forgalom Ország Vámérték forintban % Magyarország Külföld 345 905,90 113 069,48 6 307,— 74,35 24,30 1,35 Magyarország Külföld 345 905,90 113 069,48 6 307,— 74,35 24,30 1,35 Bizonytalan és ismeretlen 345 905,90 113 069,48 6 307,— 74,35 24,30 1,35 Bizonytalan és ismeretlen 345 905,90 113 069,48 6 307,— 74,35 24,30 1,35 Összesen . 465 282,38 100,— 465 282,38 100,— A teljes áruforgalomnak tehát közel háromnegyed részét magyarországi kereskedők bonyolították le. A magyarországi kereskedelmi tőke nemcsak a kivitelben, hanem a behozatalban is döntő súllyal érvényesült. A magyarországi kereskedők közel 75%-os részvétele a külkereskedelmi áruforgalomban nem magyarázható azzal, hogy a termelők maguk vitték piacra áruikat. Kétségtelenül voltak ilyen esetek is, természetesen csak a kivitelnél. De még ott is nagyobb volt azoknak a kereskedőknek a szerepe, akik a szó szoros értelmében kereskedtek, akik másoktól vásárolt árut szállítottak külföldre. Hogy milyen mértékben, ennek a kérdésnek a vizsgálatára most nem térhetek ki. A behozatalnál 68,02%-os arányban szereplő magyarországi kereskedők pedig nyilvánvalóan nem a maguk által termelt áruval kereskedtek. Azt állapíthatjuk meg tehát, hogy a XVI. század közepén Magyarországon jelentős belföldi kereskedelmi tőke állott rendelkezésre,