Századok – 1961
Tanulmányok - Wittman Tibor: A flamand posztóipar tőkés lehetőségei a manufaktúra-korszak küszöbén 236
240 I WITTMAN TIBOR Ugyanígy Gandban 3 testület van: poorterie, takács céh, kis céhek.17 Némileg más volt a helyzet Brugesben. Itt is 1305 után a szabályozó charte-ok (kueren) egész sora jött létre az új viszonyok, a magisztrátus jogainak rögzítésére.13 E város posztócéhei nem játszottak olyan jelentős szerepet a közéletben, mint a másik kettőben. A commune 9 tagja közül a másodikban a takácsok a kallózókkal, nyírókkal és kelmefestőkkel együtt foglaltak helyet. Az így konszolidálódott helyzet jellemző tünete volt a városok egymással szembeni ellenségeskedése és a fejedelmi hatalommal szemben a municipális részérdekek érvényesítése. Ez utóbbi részben a három nagyváros rendi képviselete, a Trois Villes de Flanelre, majd a Trois Membres útján történt, részben fegyveres ellenállás formáját öltötte. Már a XIV. század harmadik évtizedében harc robbant ki Bruges és Louis de Nevers között, melyben Gand poorterei Bruges ellen foglaltak állást. Maga az ellenségeskedés alkalmi okként szolgált a legnagyobb méretű flamand parasztfelkelés kibontakozásához. Az 1323—29-es Zannekin-Peit-felkelés, melynek alaperőit a nyugat-flandriai szabadparasztok képezték, utolsó alkalom volt, amikor még a városi céhek maguk mellé tudták tömöríteni a vidék parasztságát.19 A flamand posztóipar igazi aranykora a XIV. század közepéig tartott a nagyvárosokban. Eddig a bőségben beáramló angol gyapjú adta a termelés nyersanyagát. Az angol ciszterciták juhfarmjai, Cotswolds, Hereford és a lincolnshire-i hegyvidék legelői már a XII. századtól kezdve Flandria felé ontották a kiváló minőségű gyapjút.20 Ez a gyapjú alkotta a flandriai külpolitika angol orientációjának egyik legkézzelfoghatóbb alapját. Ismeretes, hogy az 1339 — 45-ös Jacques d'Artevelde-féle gandi felkelés, illetve uralom is szorosan Anglia mellett foglalt állást a megkezdődő angol—francia százéves háborúban. A nagy néptribun politikáját a gandi takácsok buktatták meg, akik az angol befolyás növekedésében veszélyt láttak gazdasági érdekeikre. Ékkor kezdett ugyanis az angol posztógyártás fellendülni és konkurrenciát jelenteni a flamand városok céhei számára. Bruges már 1346-ban kénytelen volt megtiltani az angol posztók bevitelét a városba. Az angol posztókészítés azt is jelentette, hogy a gyapjút egyre inkább a hazai szükségletek kielégítésére fordították, annak exportja Flandria felé egyre csökkent.21 A nyersanyag-válság kezdete időben egybeesett a takács-uralom (weverie) végleges megszilárdulásával a flamand városokban, aminek Artevelde megbuktatása csak egyik jele volt. A másik a városok közti belháborúk sűrűsödése lett. Ezek 1348—49-ben Gand hegemóniája ellen fogtak össze a fejedelmi hatalommal. Az ekkor dühöngő pestisjárvány súlyos következményei nagyban felfokozták a társadalmi feszültséget a három nagyvárosban, és a takácsok mögé 17 H. Pirenne : Histoire de Belgique. II. 65. 1. 18 Bruges városi levéltára: С 1305 A fol. 89. N. 15., С 1307 fol. 28. N. 13., С 1307 fol. 32. N. 1., С 1308 fol. 25. N. 11., С 1308 fol. 28. N. 10., stb. Уö. még Gilliodts van Severen : Histoire de la magistrature brugeoise. Bruges. 1888. 10—13. 1. 19 H. Pirenne: Le soulèvement de la Flandre maritime 1323—1328. Bruxelles. 1920. Ennek eredményei már felhasználva: Histoire de Belgique. H. 1922. 86—96. 1. Vö. még: Gens : i. m. 69—95. 1. 20 Morton : Az angol nép története I. Bpest, Hungária. 92. 1. 21 H. Pirenne : Une crise industrielle au XVI. siècle. Bulletin de lAcadémie Royale de Belgique. Classe des lettres, 1905. N. 5. 493—495.1. Az Histoire de Belgique-bon a flamand ipar prosperitását kiterjeszti a XIV. sz. második felére is: II. köt. 194, 1. Noha a termelés méretei még ekkor jelentősek, de a hanyatlás első szimptómái már korábban jelentkeztek.
