Századok – 1961
Tanulmányok - Ember Győző: Magyarország XVI. századi külkereskedelmének történetéhez 1
И AGY Alf ОI! SZAG XVI. SZÁZADI KÜLKERESKEDELMÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ 17 Az állatkivitelen belül a marhakivitel, azon belül is az ökör kivitele volt a legnagyobb tétel: 275 290 forint. A magyar ökör fontos szerepet játszott nemcsak az osztrák tartományok, valamint Morvaország, Csehország és Szilézia, hanem a német birodalom húsellátásában is. — A juh, disznó és vad alcsoportján belül a juh volt a legjelentősebb, 4614,85 forinttal. A bőr- és prémkivitel az alábbi alcsoportokra tagolódott: Bőráru 6 155,54 forint Prémáru 980,41 Ruhanemű (csizma) 20,— ,, Összesen 7 155,95 forint A bőrkivitel túlnyomó többségét — kis mennyiségű szarvasbőr mellett — marhabőr jelentette. — A kivitt prémárú elsősorban bárány- és juhbőr volt, kis részben pedig kecske- és hódbőr. A kivitt ásványi és fémáruk közül egyedül a réz volt jelentékenyebb. A kötött- és szövött-, valamint a szatócsáru kiviteli tételei szinte említést sem érdemelnek, olyan jelentéktelenek voltak. Volt egy vegyes árukat tartalmazó tétel, amelyről nem lehetett megállapítani, hogy milyen megoszlásban tartoznak hozzá a kivitt és a behozott áruk. * Rátérünk ezután annak a kérdésnek a vizsgálatára, hogy Magyarország szűkebb értelemben vett nyugati irányú külkereskedelmi áruforgalma 1542-ben miként oszlott meg a hazai és a külföldi kereskedők között. Ennek a vizsgálatnak az eredménye arra fog fényt deríteni, hogy külkereskedelmünkben a XVI. század közepén milyen mértékben és arányban szerepelt a magyarországi és az idegen kereskedelmi tőke. Nézzük először azt, hogy a behozatal, a kivitel és a teljes áruforgalom hogyan oszlott meg a különböző országok kereskedői között. Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy nem minden kereskedőről tudtuk pontosan megállapítani, hogy hol volt a lakhelye. Voltak olyanok, akiknél mind az ország, mind pedig a helység meghatározható volt. Másoknál csak az országot sikerült meghatározni. Ismét másoknál csak annyit, hogy nem magyarországiak, hanem külföldiek voltak. Ezeket külön rovatba, a „külföld" címűbe vettük. Másoknál nem lehetett egyelőre eldönteni, hogy magyarországiak avagy külföldiek voltak-e. Ezeket a „bizonytalan" című kategóriába soroltuk. Voltak végül olyanok, akiknek a lakhelye nem volt feltüntetve. Ezeket vagy valamelyik országhoz soroltuk, ha arra volt valamilyen támpontunk, vagy pedig az „ismeretlen" című kategóriába osztottuk be, A kereskedők lakhelyének meghatározására irányuló kutatást még nem tekintjük véglegesen lezártnak, eredményeink a munka jelenlegi fázisában megállapított adatokat tükrözik, amelyek a jövőben bizonyos mértékben még módosulhatnak, mint ahogyan történtek bizonyos módosulások — mind a kereskedők lakhelyére, mind pedig az árukra nézve — azokban az adatokban 2 Századok
