Századok – 1961

Történeti irodalom - Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon (Ism. Székely György) 177

TÖRTÉNETI IRODALOM 177 A kutató és feldolgozó munka mai stádiumában a koiszak egyik legfontosabb, s mindeddig legkevésbé kidolgozott kérdésében — a párt és szerepe a Tanácsköztársaság idején — a legtöbb anyagot a jelen dokumentumkötet adja. A pártkongresszus már említett ismertetésén túl helyet kapnak az egyesülésre, a KMP likvidálására (42, 51), a pártegyesülés tömegvisszhangjára (92), az új pártprogram kialakítására (515, 576) vonatkozó iratok. Mindezek természetesen tömegével vetnek fel elméleti, ideológiai kérdéseket és bepillantást nyújtanak a munkásmozgalom akkori elméleti helyzetébe. S ha általában elmondhatjuk, hogy sikerült a legfontosabb iratokat közreadni az egyes kérdésekkel kapcsolatban, akkor hiányérzetünk csupán egy ponton támad. A Tanácsköztársaság megdöntésének anyaga kissé szűkkörű. Csak sajnálni lehet továbbá, hogy a Párttörténeti Intézet Archívumának alapvető anyaga mellett nem kapott bővebb teret az Országos Levéltárban őrzött, főként a mezőgazdaságra vonatkozó értékes iratanyag. A függelékben a magyar kommunisták 1919-ben, Szovjet-Oroszországban folytatott munkásságát megvilágító legfontosabb iratokkal ismi rkedünk meg. Végül említést kell még tennünk a jegyzetapparátusról, amely nemcsak az egyes iratok megértését segíti elő, hanem ezen túlmrnőleg sok esetben szélesebb tájékoztatást is ad, esetleg újabb dokumentumokból is közöl (42, 631 stb. dokumentumoknál). Egészében elmondhatjuk tehát, hogy e dokumentumkötetek mind történettudományunk művelőinek, mind a szélesebb közönségnek nagy szolgálatot tesznek. L. NAGY ZSUZSA DIPLOMÁCIAI ÉS NEMZETKÖZI JOGI LEXIKON Szerkesztette : Hajdú Gyula (Budapest, Akadémiai Kiadó. 1959. 567 1.) Mindenekelőtt felmerül a kérdés, hogy felkeltheti-e az ilyen kiadvány a történész érdeklődését. Erre igennel felelhetünk. A munka tárgyasz rint is, a szerzői kollektívát tekintve is a jogászok és történészek érdeklődési körének és munkájának közös területe. A Lexikon jellegét tekintve a döntő az, hogy a címszavak nagyrésze megfelelő szakmai és ideológiai színvonalon készült el, főleg a nemzetközi jogi tárgyúak. Ez nem kis feladat volt a lexikonok műfaji sajátosságait tekintve. Ezeknek a munkáknak elsősorban tömör tényanyagot nyújtva, külön értékelő mondatokat lehetőleg mellőzve kell mondanivalójukat kifejteniük, mégis így kell értékelést nyújtaniok, az olvasó elé bizonyos ideológiai állásfoglalást tárniuk. Ezt a Lexikon nagyrészt megvalósította, de sajnos kevésbé sikerült ez a történeti cikkeknél. Azok a címszavak, amelyekben a magyar nemzetközi jogi kutatás jelentősebb saját eredményekkel bír (pl. a semlegességgel foglalkozó több címszó, a szuverenitás), kiemelkedő értékűek, amint nem egy nemzetközi magánjogi címszó is. Ugyanakkor hiányok és hibák is vannak, éspedig olykor éppen igen olvasott cikkeknél. Kérdéses, hogy egy ilyen jellegű kiadványban az életrajzi adatok bőséges volta mellett hiányozhatnak-e fontos jogi. illetőleg jogellenes cselekmények és fogalmak. Mellőzték pl. az ún. történeti jog fogalomkörét. Megjegyzem, hogy az „Ellenséges állampolgárok" és „Hadifoglyok" címszavaknál hiányzik a második világháborús fasiszta gyakorlat leírása és kritikája. Felvetődik az a kérdés is, nem túlzott-e s fontosságuknak megfelel-e a nemzetközi jogesetek tárgyalási aránya. Igaz, hogy a kiválasztást indokolja ezeknek az ügyelmek nemzetközi bíróság előtti szereplése, amit azonban az olvasóval tudatni kellett volna. Szerepel pl. az albán arany ügye, ugyanakkor hasonló természetű kérdések, mint a lengyel arany ügye, vagy a magyar koronaékszerek ügye hiányoznak. Az olvasó számára sokszor csak kuriózumot jelentő esetek ellenben nagy helyet nyertek. szükségképpen a fogalmi, elvi kérdésekkel szemben. Igaz, hogy olyan fogalmakat, mint szocializmus, kapitalizmus, fasizmus, nem itt keresnek az olvasók, de ezek külpolitikai és diplomáciai vonatkozásait, sajátosságait már elsősorban innen lehetne számonkérni. Ezt viszont csak egyes életrajzokból, a szovjet és magyar külpolitika fejtegetéséből stb. lehet most kikövetkeztetni, illetve mozaikjaikból összeállítani. „Államtípusok" címszónál a Lexikon megadja a kizsákmányoló állam, az imperialista állam, a szocialista állam, a népi demokrácia jellemvonásait. De hiányzik a szocialista és a népi demokratikus állam külön címszava, ill. az onnan való utalás, ahol 12 Századok