Századok – 1961

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Kammari; M. D.: V. I. Lenin a nemzeti fejlődés alapvető törvényszerűségeiről 154

V. Î. LENIN A NEMZETI FEJLŐDÉS ALAPVETŐ TÖRVÉNYSZERŰSÉGEIRŐL 165 szocializmus előtti társadalmi formációkhoz és viszonyokhoz kötődtek, nemcsak saját nemzetüknek más nemzetekhez való közeledését gátolják, hanem fejlődését és virágzását is fékezik; a nagyhatalmi sovinizmus maradványainak hordozói a helyi nacionalizmus maradványait élesztik fel. Ebből következik a kapitalizmus összes maradványai, a nacionalizmus maradványai ellen vívott harc szükségessége a nemzeti viszonyok terén, ebből következik, hogy az összes nemzetek dolgozóit a szocialista patriotizmus, az internacionalizmus szellemében kell nevelni. A Szovjetunió népei a kommunizmus kibontakozó építésének időszakába léptek, abba az időszakba, amelyben a szocialista nemzetek a gazdasági, politikai és kulturális élet valamennyi területén még inkább közelednek és tovább virágoznak. A szovjet társadalomtudomány feladata, hogy tanulmányozza ezeket a folyamatokat, megvilágítsa azt, hogy a nemzeti viszonyoknak a szocializmus és a kommunizmus építése alapján milyen fejlődési perspektívái vannak. E folyamatok gazdasági alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona, a szocialista termelési viszonyok, a szocialista nemzeti köztársaságok között tudatosan, tervszerűen elmélyített és kifejlesztett szocialista munkamegosztás. Ezen az alapon fejlődik ki mindjobban a kölcsönös kapcsolat a nemzetek között, bontakozik ki kultúrájuk és nyelvük kölcsönös gazdagodása. Még jobban erősödnek a kis etnikai csoportoknak, törzseknek és nemzetiségeknek a nagy szocialista nemzetekkel történő részleges, szabad elhatározásból megvalósuló összeolvadásának folyamatai. Minden kétséget kizáróan még jobban elmélyülnek azok a tendenciák, amelyek a rokon nyelvek közeledését eredményezi«:, sőt az e nyelvek hordozói és alkotói közötti növekedő érintkezés nyomán történő kereszteződésükhöz, összeolvadásukhoz vezetnek. Mindjobban kibontakozik az orosz nyelv nagy és haladó jelentősége, mint a Szovjetunió népei egymásközti, nemzetek közötti érintkezésének eszköze, mint e népek kulturális fejlődésének eszköze. Mindezen szemünk láttára végbemenő folyamatok jellegéről beszélnek az 1969. évi össz-szövetségi népszámlálás adatai. így például az orosz nyelvet anyanyelvének 114,4 millió oroszon kívül (az oroszok 99,8%-a) 10,2 millió más nemzetiségi egyén vallotta. Ez azt jelenti, hogy számukra az orosz nyelv nemcsak a nemzetek közötti érintkezés eszköze, hanem alapvető eszköz is, kulturális fejlődésük és kulturális munkásságuk eszköze. A nemzetek nyelvi vonalon történő összeolvadásának részleges folyamatai is különös intenzitással azon kis etnikai csoportok és nemzetiségek esetében mennek végbe, amelyek nem nagy sűrűségben laknak egy meghatározott területen, hanem más, nagy nemzetek között élnek. így például a karaitáknak csak 16,5%-a, a zsidóknak csak 20,8%-a, az aleutoknak csak 22,3%-a, az izsoreceknek pedig csak 34,7%-a tartja mostani nemzeti nyelvét anyanyelvének. Annak a nemzetnek a nyelvét, amellyel összeolvadnak, a cigányok és finnek kb. 40%-a, a baskirok kb. 39%-a, a lappok kb. 30%-a, a karéliaiak kb. 28%-a, a mordvinok kb. 22%-a, az evenek kb. 18%-a nevezi saját anyanyelvének. Más nemzetek nyelvének anyanyelvként történő elsajátítása figyelhető meg az olyan nagy nemzetek különálló csoportjainál is, mint a bjelorusszok, akiknek körében ezek 16%-ot, az ukránok, akiknél 13%-ot, a tatárok, akiknél kb. 8%-ot, a lettek, aholkb. 6%-ot, az üzbégek, azarbajdzsánok, kazahok, örmények, grúzok, litvánok, akiknek soraiban 2,3%—1,3%-ot, az oroszok, akiknél 0,2%-ot tesznek ki. Ezek a folyamatok, melyek a nyelv vonatkozásában történő részleges összeolvadást tükrözik, mutatnak rá a nemzetek közeledésének a gazdasági-politikai és kulturális élet terén végbemenő mélyebb és teljesebb folyamataira, ezek beszélnek nekünk e nemzetek társadalmi léte szocialista közösségét tükröző pszichikai alkatának szocialista közösségéről. Ezek progresszív folyamatok és konkrét tanulmányozást követelnek meg. A kommunizmusba való átmenet többé vagy kevésbé egyidejűleg fog majd megvalósulni a szocialista világrendszer összes országaiban, — annak következtében, hogy e tábor keretei között érvényben van az a törvény, mely szerint ez országok gazdasági és kulturális színvonala tervszerűen kiegyenlítődik. Ez a törvényszerűség egyenesen ellen* tétben van a különböző országoknak a kapitalizmus körülményei közötti egyenlőtlen gazdasági ós politikai fejlődése törvényével, azzal a törvénnyel, amely egyes, gyorsabban fejlődő országok számára lehetővé teszi azt, hogy ezek más országok (különösen a függő országok és a gyarmatok) rovására érvényesüljenek, és mind nagyobb elmaradásra kárhoztatja a kapitalista rendszerű államok többségét. A szocialista világrendszer léterejöttével megszületik és mindjobban kifejlődik a nemzetközi szocialista munkamegosztás és az egyes, szocialista társadalmi rendszerben élő országok iparának együttműködése, amely a népeket, országokat és népgazdaságaikat egységes egésszé kapcsolja össze, ami az egész népesség és e rendszer egésze számára nem veszteséggel, hanem kölcsönös haszonnal jár.