Századok – 1961
Tanulmányok - Ember Győző: Magyarország XVI. századi külkereskedelmének történetéhez 1
10 EMBER GYÖZÖ nyadot (relaxatio), olykor pedig egyesek — pl. a dunai naszádosok — nem is fizettek harmincadot, mert az uralkodótól mentességet kaptak. Ez az oka annak, hogy a harmincadnaplók történeti-statisztikai feldolgozásánál az áruk vámértékét választottuk annak a közös nevezőnek, amelynek alapján a naplók egyes adatait össze tudjuk hasonlítani, s egymással összevethető válaszokat adhatunk azokra a kérdésekre, amelyeknek megválaszolását ezek az adatok lehetővé teszik. A harmincadnaplók alapján a következő kérdésekre válaszolhatunk 1. Milyen árukat, milyen értékben hoztak be és vittek ki? 2. Kik voltak és hova valók voltak a kereskedők? 3. Hol fizették a harmincadot? 4. Mikor fizették a harmincadot? 5. Mennyi harmincadot fizettek? Nem mindenkor, hanem csak egyes esetekben adható válasz a következő kérdésekre: 1. Mi volt a behozott és kivitt áruk mennyisége? 2. Mi volt a kereskedők foglalkozása? 3. Honnan hozták be és hová vitték ki az árut? Az áruk mennyiségével kapcsolatban adatokat tartalmaznak a harmincadnaplók a különböző mértékekre vonatkozólag. À behozatal eredetére és a kivitel végcéljára rendszerint csak a kereskedők lakhelyéből és a harmincadhelyből, ahol a vámot fizették, következtethetünk. Hasonlóképpen csupán következtetésre vagyunk utalva a tekintetben, hogy a kereskedő egyben termelő is volt-e, s a maga által termelt árut szállította, avagy másoktól vásárolt áruval kereskedett. Arra nézve, hogy a kereskedő által forgalomba hozott árut ki és hol termelte, a harmincadnaplók nem nyújtanak tájékoztatást. E tekintetben legfeljebb következtethetünk egyes adataikból. Az árutermelés történetének tehát a harmincadnaplók csupán közvetett forrásai, azt tudjuk meg belőlük, hogy árut eladásra termeltek, de azt nem, hogy ki, hol és hogyan. A tekintetben viszont, hogy volt-e, hol, kinek a kezén és milyen mennyiségben kereskedelmi tőke, közvetlen és elsőrendű adatokat nyújtanak a harmincadnaplók. Arra, hogy olykor milyen egyéb adatok találhatók még a harmincadnaplókban — pl. földrajziak, nyelvészetiek stb. — ezúttal nem térek ki. Arra is csak utalok, hogy a kérdéseket a legkülönbözőbb variációkban tehetjük fel, s ennek megfelelő változatokban kaphatunk válaszokat, mégpedig akár a legrészletesebben, akár csupán összefoglalóan. * A következőkben — alkalmazkodva a tanulmány viszonylag szűkre szabott kereteihez — csak két kérdéssel foglalozom. Az egyik az, hogy melyek voltak azok az áruk, amelyek a nyugat felé irányuló magyar külkereskedelmi áruforgalomban 1542-ben szerepeltek, s mi volt a vámértékük. A másik kérdés pedig az, hogy hova valók voltak azok a kereskedők, akik ezt az áruforgalmat lebonyolították.
