Századok – 1961
Közlemények - Politisz; Janisz: Az osztályok szerepe az 1821. évi görög nemzeti felkelésben 118
136 JANISZ POLIÏISZ ós a hidrái gazdagokkal. Kolokotronisz nagy gyűlésre hívta egybe a katonákat, hízelgéssel rávette őket, hogy hallgassák meg, megígérte, hogy meghajlik döntésük előtt, sőt ha úgy határoznának, ő is részt vesz az urak megöletésóben. Ezután mesélni kezdett nekik, hetet-havat összehordott az osztályok együttműködéséről és azzal érvelt, hogy Európában, főleg pedig a királyokra nagyon kedvezőtlenül hatna a kodzabasik megöletésének híre. Sikerült is neki lecsillapítani a kedélyeket. Vezetők hiányában a parasztság ezután már nem tudott döntő politikai szerepet játszani, jóllehet az összetűzések a felkelés egész ideje alatt sem szűntek meg. A kodzabasik folytatták mesterkedéseiket, érvényesítették akaratukat, s amikor véget ért a felkelés, a politikai helyzet kulcsa a kezükben volt, az új államban az övék lett a vezető szerep. Összefoglalva: A főpapság és részben a középpapság, a fanarióták, a kodzabasik, a tengeri-kereskedelmi tőke és a kereskedelmi nagyburzsoázia, a válságos pillanatban vagy határozottan szembefordultak a felkeléssel, vagy pedig ingadoztak és a várakozás politikáját hirdették. A felkelés mégis kirobbant, mert a nemzet nagy többsége lelkesen akarta és mert a Filiki Etairia honfiai éles konfliktusok során le tudták küzdeni a konzervatív elemek ingadozását. De — mint már kifejtettük — a haladó és radikális társadalmi erők, miután sikerült a konzervatív rétegek és osztályok akarata ellenére megindítani a felkelést, úgy látszik, kimerültek. Ezután a felkelés politikai és gazdasági kérdéseiben az irányítás egyre inkább a konzervatív és reakciós elemek kezébe került. A nemzeti szabadságharcra rányomta bélyegét az ellentét a hazafias népi elemek és a kodzabasik, valamint a szigetek gazdag hajótulajdonosai között. Ez az ellentét tükröződött a felkelés ellentmondásos menetében s abban, hogy a hőstettek, melyeknek legkiemelkedőbb példája Misszolunghi, cselszövésekkel és aljas mesterkedésekkel elegyedtek. De valamennyi már tárgyalt tényező: a parasztmozgalmak természetében rejlő gyengeségek, melyek a görög parasztmozgalomban is megnyilvánultak, a radikális plebejus elemek viszonylagos erőtlensége, a görög burzsoázia sajátosságai és megalkuvásra való hajlama, a demokratikus és antifeudális változások számára kedvezőtlen nemzetközi helyzet — mindaz abban az irányban hatott, hogy a hegemónia az új államban a feudálisok és a legkonzervatívabb elemek kezébe kerüljön. A célok, melyekért a néptömegek vérüket ontották, nem valósultak meg, a forradalom — egy haladószellemű görög történetíró kifejezése szerint — „elárult forradalom" lett. A kodzabasik és az angolok ellenzése folytán a parasztok nem kapták meg a földet, amelyért küzdöttek. Így tehát a polgári demokratikus fejlődés fő feltétele nem valósult meg. A ,,nemzeti"-nek nyilvánított földeket, melyek azelőtt törökök birtokában voltak,26 elzálogosították a londoni bankároknak, akik az úgynevezett „függetlenségi kölcsön"-ügylettel a harcoló görög nép terhére a kapitalista kölcsönök történetének legóriásibb csalását vitték végbe.2 6 Kapodisztriasz, az új görög állam első kormányzója erről olyan szavakat ejtett, melyekből kitűnik, hogy tisztában volt e probléma fontosságával. „A föld -— mondotta Kapodisztriasz egy beszédében — az angol hitelezők zálogában van. Ugyanúgy koll küzdenünk felszabadításáért, ahogyan Kiutasi (török pasa) seregei és Egyiptom ellen küzdöttünk" (Mehemed Ali egyiptomi pasa fia, Ibrahim részt vett a görögök elleni háborúban). Másutt pedig az új görög államnak ez az első vezetője — akit 3 évvel és 9 hónappal Görögországba érkezése után meggyilkoltak (gyilkosai: Mavromichalisz Petrosz bejnek, a legnagyobb peloponnészoszi főnemesnek a fia és a fivére) — ezeket a prófétai szavakat mondta: „Leráztátok a török igát, de a diplomácia pókhálói lehelletfinomak és gyilkosak. A láthatatlan halálnak e hálóit nem ismeritek." Az új görög állam e halálos hálóba került. Idegen királyt ültetnek Görögország nyakára, Bajor Ottót, akit megszálló hadseregnek beillő bajor csapatok kísérnek; bajor tanácsadók diktálják a törvényt; bevezetik az abszolút monarchiát, az 1821-es harcosokat üldözik, Kolokotroniszt halálra ítélik. A király kinevezésével egyidejűleg a kormányok új kölcsönöket biztosítanak Európa bankárjainak, s elzálogosítják most már nemcsak a „nemzeti földeket", hanem az ország erőforrásait is, a vámjövedéki jogokat és egyéb jogokat. A kézműipart megfojtja a nyugati gyáripar, a görög burzsoázia az uzsorára és a spekulációra specializálja magát a nyugati bankároktól függő helyzetében. Az uralkodó osztályok, a nagybirtokosok és a polgári demokratikus reformokban nein érdekelt burzsoázia együttműködik az európai tőkések követeivel és megbizottaival. A burzsoáziának a feudalizmussal kötött kompromiszszuma és a londoni meg párizsi finánctőkétől való függése hosszantartó történelmi következményeket vont maga után: az új Görögország egész történelme ezután abban a küzdelemben merül ki, amelyet a demokratikus és népi erők a demokratikus forra-25 Ezeket 650 000 hektárra becsülték, 200 millió arany-drachma értékben. " A 2 800 000 fontsterling névértékű kölcsönből Görögország 540 000 fontsterlinget kapott. 392 000 fontot elfecséreltek 6 hadihajó megrendelésére, melyek közül csak egy jutott el Görögországba.
