Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc lásd Szabó István - Puskás A. I.: Adatok Horthy-Magyarország külpolitikájához a második világháború éveiben 83
ADATOK MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJÁHOZ A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN' 113 hozzák közelebb a magyar határhoz és ott egy helyen legyenek összpontosítva.178 Hitler megígérte ugyan ennek a kérésnek teljesítését, de a gyakorlatban nem történt ebben az irányban semmi. Ellenkezőleg: a német parancsnokság újból harcbavetette a rosszul felszerelt magyar csapatokat a jól felfegyverzett Vörös Hadsereg ellen, aminek következtében ezek az egységek nagy veszteségeket szenvedtek. Hitler gyanúját az is fokozta, hogy mikor a magyar külügyminiszternél megjelent a budapesti német követ, Jagow és azt követelte, hogy szeptember 27-én a rádióban méltathassa a hármasszövetség megalakulásának évfordulóját,17 9 a magyar kormány nem adta meg erre az engedélyt. Horthy 1943 szeptember végén Wodianer lisszaboni magyar követen keresztül személyes értesülést is kapott arról, hogy az angol körök nyugtalankodnak az oroszországi német front helyzete miatt. Véleményük szerint „nem látják annak szükségességét, hogy a német parancsnokság ilyen tempóban vonja vissza csapatait".18 0 Horthy ezért egy időre ekkor levette a napirendről a magyar katonai egységek visszatérését a szovjet frontról, és Hitler rendelkezésére bocsátotta őket, mivel ez Németországot és az angol—amerikai uralkodó köröket is kielégítette. A magyar csapatok visszarendelésének ügyére Horthy csak 1944 februárjában tért vissza, Hitlerhez írt levelében, annak kapcsán, hogy a szovjet hadsereg Magyarország határaihoz közeledett. A másik ok, amely Horthyt erre a lépésre vezette, a tömegek növekvő elégedetlensége volt. Kiéleződtek továbbá az ellentétek az uralkodó osztályon belül is. A parlamenti bizottságok ülésein (a felsőházban és a képviselőházban) az angolszászok hívei mind gyakrabban bírálták a kormány politikáját. 1944. január 15-én például a felsőház egyik bizottságának ülésén olyan javaslat hangzott el, hogy a határokat védelmezzék meg a szovjet hadsereg ellen, de a németek nélkül.18 1 Ez a javaslat teljesen megfelelt az angol—amerikai terveknek. 1944. február 12-én Horthy a német kancellárhoz írott levelében lefestette az első magyar hadsereg egységeinek siralmas helyzetét a szovjet fronton, aláhúzta a csapatok szétszórtságát és a velük való kapcsolat teljes hiányát, majd azt kérte, hogy vonják vissza a csapatokat a Kárpátok vonalára Magyarország határainak a védelmére. Azzal dicsekedett, hogy a magyar csapatok német katonai segítség nélkül, „ha felfegy vérzik őket, könnyen feltartóztatják az orosz hadsereget a Kárpátoknál".18 2 Egyidejűleg, 1944. február 14-én Horthy úgy rendelkezett, hogy az északkeleti határ megerősítésére mozgósítsák a 16. és 24. gyalog hadosztályt és a két hegyi dandárt, mintegy 40 000 embert.18 3 Hitler tájékozódott Kállay híveinek terveiről és szándékairól; azokról a megbeszélésekről is tudott, amelyek teljesen titokban, a legszűkebb körökben hangzottak el.18 1 Több mint egy hónapig késett a válasszal, majd, hogy minden további bonyodalmat elkerüljön, úgy döntött, hogy megszállja Magyarországot. Az olaszországi események után attól félt, hogy a többi csatlós, így többek között Magyarország is, elszakadhat mellőle. Kidolgozták a megszállás terveii'8 OL. ME. MT. jkv. 1943. szept. 21. 36. 1. "» OL. ME. MT. jkv. 1943. szept. 28. 77. 1. is» OL. KÜM. Res. Pol. 503, 24. 1943. 2. 1. Mi PI. Arch. А. ХУЛ. 1/1944/130. 3—4. 1. i8 2 IDA F. 232. OP. I. d. 31. 1. 16—17. i8 8 OL. ME. MT. jkv. 1944. febr. 14. 89. 1. 184 PI. Arch. A XVII. 1/1944/130. 4—7. 1. 8 Századok
