Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc lásd Szabó István - Puskás A. I.: Adatok Horthy-Magyarország külpolitikájához a második világháború éveiben 83
ADATOK MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJÁHOZ A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN' 111 veszély. A hitleristák tehát 1943. június 1-én 2 — 3 magyar hadtestet kértek Szerbia megszállására.16 6 A német parancsnokságnak erről a tervéről azonban Angliában és az Egyesült Államokban már korábban tudtak és még 1942. szeptember 15-én értésére adták Budapestnek, az isztambuli követen keresztül, hogy Szerbiának a magyar csapatok által való megszállása nagyon rossz benyomást keltene Amerikában és Angliában.16 7 A magyar kormány tehát határozatot hozott a német parancsnokság kérésének visszautasítására, és ennek okait 7 pontban foglalta össze.16 8 Természetesen az alapvető okot, amelyről fentebb már volt szó, a németeknek adott válaszban nem említették. Meg kell jegyezni, hogy Magyarországnak ezt a lépését Olaszország is támogatta.16 9 1943 április első napjaiban Kállay magyar miniszterelnök Rómába utazott, ahol nemcsak Mussolinival és az olasz királlyal, hanem XII. Pius pápával is találkozott. Ez a találkozás megerősítette Hitler gyanúját Kállay illojalitásáról és angol, amerikai kapcsolatairól. Ezért Horthy kormányzót Hitler ismét magához hívatta.170 A magyar kormányzót Szombathelyi vezérkari főnök, Brunswick tábornok és a külügyminisztérium részéről Szentmiklósi Alajos kísérték el. A hitleristák először a katonai ügyeket szándékoztak megbeszélni, azzal a célkitűzéssel, hogy elérik: dobják az egész magyar hadsereget a szovjet frontra. Ezzel kívántak leszámolni Magyarország külpolitikai ingadozásával. Később azonban Szombathelyi és Keitel megbeszéléseit levették a napirendről és magyar részről csak Horthy vett részt a tárgyalásokon. Német oldalról a tárgyalásokat Hitler, Ribbentrop és a budapesti német követ folytatták. E tárgyalások folyamán a hitleristák felvetették, hogy a Kállaykormány bizonyos kérdésekben eltávolodik Németországtól. A továbbiakban szemrehányást tettek Horthynak, hogy Magyarországon csak a bolsevizmus elleni .kitartás szükségességéről beszélnek, de nem esik szó az angolszász hatalmakról, szövetségeseikről. Emlékeztették Horthyt Kállay kijelentéseire, amelyek a parlament külügyi bizottságának titkos ülésein hangzottak el. Hitler és Ribbentrop kijelentették, hogy ismeretesek előttük Mészáros ós Szentgyörgyi professzorok külföldi utazásainak céljai, valamint Frey András magyar újságíró isztambuli tevékenysége.171 Horthy igyekezett cáfolni ezeket a tényeket és nyomban hangsúlyozta, hogy ha a magyar ipartelepeket és repülőtereket is bombáznák, akkor ez a hidak tönkretételét is jelentené, — ami a német hadseregre nézve is káros következményekkel járna. Hitler elégedetlenségének adott hangot a Kállay-kormány belpolitikáját illetőleg is, s követelte, hogy gyűjtsék gettóba a magyarországi zsidókat és váltsák le a Kállay-kormányt. Horthy ragaszkodott a régi kormányhoz.172 A kormányzó Magyarországra való visszatérése után — 1943 május elején — szükségesnek tartotta, hogy írásbeli formában is elutasítsa Hitler vádjait a 166 OL. ME. MT. jkv. 1943. márc. 10. 79. 1. 167 OL. KÜM. Res. Pol. 362. 2. 1942. 2. 1. 168 IDA f. 323, Op. I. d. 25, 1. 8-10. 169 OL. ME. MT. jkv. 1943. ápr. 6. 3. 1. 170 Ebben az időben írták hivatalosan alá az 1942 nyarán Magyarország és a nyugati szövetségesek közötti egyezményt. (Magyarország és a második világháború. Bpest. 1959. 421. 1.) 17 1 OL. ME. MT. jkv. 1943. ápr. 20. 120—123. 1. 172 Uo. 124—125. 1.
