Századok – 1961
Tanulmányok - Ember Győző: Magyarország XVI. századi külkereskedelmének történetéhez 1
6 EMBER GYÖZÖ felé vezető utakon, a török veszély növekedése feltehetőleg az ő vállalkozói kedvüket is csökkentette. Jóval későbbi, a XVII. század harmincas éveiből való adatok szerint a szlavóniai harmincadok jövedelme elenyészett ama többi, a magyar kamara igazgatása alá tartozó dunántúli és északnyugati felvidéki harmincadhely jövedelme mellett, amely helyeken át a nyugati és az északnyugati áruforgalom lebonyolódott. 1635 és 1638 között a magyar kamara félharmincadból származó jövedelmének a szlavóniai harmincadok csak 3,04%-át szolgáltatták.11 Közel száz évvel későbbi adatokból természetesen kockázatos dolog visszakövetkeztetni, de ezek az adatok is támogatják azt az egykorú, bár csak általánosságban szóló forrásokra alapozható feltevést, hogy a szlavóniai harmincadok jövedelme, illetve a délnyugat felé irányuló külkereskedelmi áruforgalom 1542 körül viszonylag csekély volt, az egész — tágabb értelemben vett — nyugati áruforgalomnak az 5%-át aligha haladta meg. Összefoglalva a fentiekben mondottakat, feltételezhetjük, hogy Magyarországnak tágabb értelemben vett nyugati külkereskedelmi áruforgalma 1542 táján így oszlott meg: A korunkra maradt vámnaplók tehát az ország 1542 körüli tágabb értelemben vett nyugati külkereskedelmi áruforgalmának 84%-áról nyújtanak tájékoztatást. Hátra van még, hogy a délkelet és az északkelet felé irányuló külkereskedelmi áruforgalommal próbáljuk meg összevetni a nyugatit. A délkeleti irányú külkereskedelem az erdélyi harmincad-, illetve — minthogy Erdélyben a külkereskedelmi vámot húszadnak nevezték — huszadhelyeken át bonyolódott le. E helyek közül a brassói volt a legjelentősebb. A brassói húszadról vezetett vámnapló 1542-ből korunkra maradt.1 2 E napló szerint a brassói huszad bevétele 1542-ben 1632 forint és 64 dénár volt. Az általunk feldolgozott vámnaplókban szereplő harmincadjövedelem összege 23 264 forint volt.1 3 Eszerint a brassói huszad jövedelme kb. 7%-a volta szűkebb értelemben vett nyugati harmincadok jövedelmének. A többi erdélyi huszadhely forgalmáról nincs tudomásunk, de nem hisszük, hogy együttesen elérte a brassóit. Aligha tévedünk, ha az egész délkeleti külkereskedelmi áruforgalmat nem becsüljük többre, mint a brassói kétszeresére, azaz a szűkebb értelemben vett nyugatinak a 14%-ára, a tágabb értelemben vett nyugatinak pedig a 12%-ára. Ami végül az északkelet felé irányuló, a kassai harmincadcsoporton át lebonyolódó külkereskedelmi áruforgalmat illeti, erről tudunk a legkevesebbet, erre csak jóval későbbi adatokból következtethetünk, ennélfogva a valószi-11 Orsz. Lvt. 1526 utáni gyűjt. Városi és kamarai iratok. Fol. Lat. 921. XI. 12 Közzétéve: Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt. Rechnungen aus dem Archiv der Stadt Kronstadt. III. Bd. Kronstadt, 1896. 186—215. 1. 13 Ez nem a ténylegesen befolyt jövedelem volt, hanem az, amelynek be kellett volna folynia, az áruforgalom vámértékének 1/20-a. Ténylegesen 19 464 forint jövedelem folyt be. északnyugat felé nyugat felé délnyugat felé .. összesen 100%
