Századok – 1960

Krónika - Beszámoló kandidátusi disszertációk vitáiról 917

KRÓNIKA 917 BESZÁMOLÓ KANDIDÁTUSI DISSZERTÁCIÓK VITÁIRÓL 1 1900. január 29-én tartották meg Gerics József: Legkorábbi G esta-szerkesztéseink keletkezésrendjének problémái c. kandidátusi disszertációjának vitáját. A három fejezetre tagolódó munka az Anonymus koránál régebbi szerkesztések keletkezési idejének és egymástól való elhatárolásának kérdéseit vizsgálja. Az első fejezetben a XIV. századi szerkesztés 41., 80. és 90. fejezetének XI. századi eredetét mutatja ki a szerző, s egyben új, az eddigi kutatások során még figyelembe nem vett bizonyítékokat szolgáltat egy XI. századi Gesta-szerkesztés léte mellett. A disszertáció második fejezete a legkorábbi szerkesztés keletkezési idejére vonatkozó eddigi kutatások összefoglalása után megkísérli a Gesta létrejöttének datálását. Elveti Domanovszky azon megállapítását, amely szerint a magyar Krónika 1046/47 után nem keletkezhetett. Helytelennek ítéli Hóman felfogását is a XI. századi szerkesztés 1091/92-hőz kötését illetően. Nem fogadja el Horváth Jánosnak Toldy Ferenc útmutatásain alapuló véleményét (Toldy az 1058/59. év előadása közben — a 91. fejezetben — található időrendi összegezést látja olyan törésvonalnak, amely áthidalás volt egy régi és egy új szerkesztés közt, Horváth János az 1055—1060 közti keletkezés mellett foglal állást), a 91. fejezetet követően több helyütt interpolált, kettős előadást lát, az interpolálatlan alapszöveget még az első krónikaíró művének tartja. A szerző szerint a 100. caput egyik megjegyzése a caesura, amely az első szerkesztés szövegét a másodiktól elválasztja, s így, mivel ez a hely az 1066/67. év eseményeinek az elbeszélése során található, felfogása szerint az első szerkesztés csak ezután jöhetett létre. Ez a következtetés Sebestyén Gyula álláspontjához van a legközelebb, aki Salamon korára — 1075 körüli időpontra — tette a Gesta-szerkesztés létrejöttét. A disszertáció harmadik fejezete a XII. századi folytatások problematikájával foglalkozik. Az első folytatást Kálmán király korára teszi. Géza, László és Salamon történetének az előadásában két ellentétes felfogású elbeszélés egymásba illesztését ismeri fel. A két felfogás Salamon tróntól való megfosztásának jogos, illetőleg jogtalan tettként történő megítélésében csap össze. E kérdés összefügg Géza és László törvényes királvkénti elismerésével, illetőleg el nem ismerésével. A 120. c. ós a Zágrábi Krónika jogosnak, a 130., 132. és 133. caput jogtalannak ítéli Géza és László tettét. A Zágrábi Krónika szerint Salamon király ,, . . . non fuit aptus ad regnandum et concordiam ferendum cum Bela duce . . ." Ezt a Salamon-ellenes beállítottságú írót a szerző ,,idoneista" felfogásúnak minősíti. Ezzel szemben a 130. c. szerint Géza király vétkesnek mondta magát, ,, . . . quia regnum legitime coronati regis occupaverat, promisitque regnum redditurum Salamoni . , ." Ez utóbbi felfogást, amely szerint Salamon a „legitime coronatus rex" és a „légitima coronatio" a királysághoz elévülhetetlen és el nem játszható jogot nyújt, a disszertáció ,,legitimista" álláspontnak minősíti. E két ellentétes álláspont mögött két különböző író rejtőzik, akiknek összeolvasztott munkáiból áll a Géza-László-Salamon-történet. Gerics József a két munka közül az idoneista elsőbbségét vallja, Kálmán-koriságát bizonyítja. A László-történet legitimista szempontú átdolgozását a II. István halála és a XII—XIII. század fordulóján létrejött László-legenda keletkezése közti intervallumra helyezi. A továbbiakban a dolgozat kísérletet tesz a 67. krónikafejezet keletkezési idejének a megállapítására. A disszertáció opponensei, Kumorovitz Lajos, a történettudomány doktora és Mezey László, az irodalomtudomány kandidátusa, mindketten rámutattak a munka nagy tudományos értékére, a szerző alaposságára, pontosságára. Kumorovitz Lajos a disszertáció rövid tartalmi elemzése és értékelése után a zselicszentjakabi monostor felszentelését tárgyazó 99. krónikafejezettel és ennek kapcsán a monostoralapító Otto (Atha) comes megközelítő teljességű szövegében most előkerült oklevelének a 99.