Századok – 1960

Történeti irodalom - Regele; Oskar: Feldmarschall Radetzky (Ism. Markó Árpád) 912

914 TÖRTÉKEIT IRODALOM parancsnok, majd 1831 végén, mint vezénylő tábornok Milanóban átvette az osztrák megszállás alatt levő lombard-velencei királyság katonai kormányzójának hatáskörót. А копут? ötödik fejezete szól Radetzky 1848—49. évi olaszországi hadvezéri működéséről. Történetírásunk nem érthet egyet a szerző felfogásával, amellyel a Habsburg-birodalomnak ezeket a nópelnyomó háborúit megítéli. Osztrák nacionalista álláspontja miatt nem bírálja el a háborúk igazságos vagy igazságtalan jellegének objektív kritériumait. Radetzky működésének egyetlen mércéjéül a Habsburg-birodalmi érdekek szolgálatát, a „törvényes rend védelmét" tekinti. A bócsi udvar 1848—49-es háborúit eleve igazoltnak ismeri el s nem veszi figyelembe, hogy összeurópai viszonylatban a Habsburg-háznak gyökeresen más, messzemenően reakciós volt a funkciója az 1848—49-es forradalmak leverésében, mint a századeleji Napoleon-ellenes felszabadító harcokban. Ugyanezt állapíthatjuk meg a könyv hatodik fejezetéről, amely Radetzky főkormányzóságát tárgyalja az 1849—57 közötti években. A szerző mentegetni próbálja Radetzky akkori ténykedését, hangoztatván, hogy ha fel is kellett lópnie erőszakkal az olasz nép forradalmi megmozdulásaival és szervezkedéseivel szemben, ezt nem szívesen tette s inkább a népjólét, a közlekedési hálózat ós kultúra fejlesztésén munkálkodott. Az igazság azonban az, hogy az olasz nép Radetzkyban joggal látta véreskezű elnyomóját és a nemzeti szabadság kivívása után szobrait mindenütt ledöntötte. Mindezeknek a szemléleti kérdéseknek megállapítása ellenóre is ol kel! ismernünk, hogy Regele, módszertanilag, adataiban és főként hadtörténelmi részleteiben e Radetzky-óletrajzával mindenképpen figyelemreméltó és jelentős munkát alkotott. Felhívjuk rá a magyar történészek figyelmét. MARKÓ ÁRPÁD