Századok – 1960

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Lebovics; M. L.: A lvovi történészek 1956 utáni munkásságáról 895

898 M. L. LEBOVICS burzsoá-földesúri állam 1939 szeptemberében bekövetkezett nemzeti katasztrófájának egyik oka az volt, hogy a lengyel kormány elutasította a Szovjetunió segítségét.1

8 I. I. Beljakevics a lengyel munkások és katonák Oroszország dolgozóival a forradalom és a polgárháború éveiben való fegyveres együttműködése problémája tanulmányozásának első eredményeit egyik, 1957-ben megjelent könyvében általánosította.19 A szerző feltárta a lengyel és orosz munkások közösen vívott harcát Petrográd üzemeinek és Oroszország más ipari centrumainak védelméért, a lengyel és orosz munkások közti barátság és szolidaritás fejlődését. A szerző élénk és igaz képet rajzol Lengyelország és Litvánia szociáldemokrata pártjai (SzDKP és SzDKL) forradalmi tevékenységéről és e pártok agitációs propaganda munkájáról, melyet az orosz hadseregben szolgáló lengyel katonák soraiban végeztek. E propagandatevékenység arra irányult, hogy a lengyel katonákat közös harcba egyesítse az orosz katonákkal a közös ellenség, az orosz és lengyel burzsoázia és földesurak ellen. I. I. Beljakevics e munkájából az SzDKP és SzDKL sok olyan tagjával ismerkedhetünk meg, akik a XX. század kezdetétől fogva szoros kapcsolatban álltak a bolsevik párttal. Különösen nagy érdeklődésre tarthat számot az SzDKP és az SzDKL februári forradalom és a burzsoá-demokratikus forradalom szocialista forradalommá való átnövése idején végzett forradalmi tevékenységének megvilágítása.20 A Kinai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója tiszteletére jelent meg R. M. Brodszkij kandidátus, docens szép könyve, mely a kinai új demokratikus forradalom első szakaszának eredményeit tárgyalja.21

Munkájában a szerző Kína társadalmi-gazdasági viszonyainak elemzése alapján meggyőzően mutatja be, hogy miért gyakorolt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom oiyan nagy hatást Kínára, mint a leigázott Kelet egyetlen más nagy országára sem. Megvilágítást nyert az a folyamat, melynek során a marxizmus-leninizmus eszméi behatoltak a haladó kínai értelmiség soraiba, s ez az értelmiség egyesült a munkásmozgalommal. A szerző a munkásmozgalom fellendülésének és Kína Kommunista Pártja megalakulásának, a demokratikus forradalom megvalósításáért vívott harcának élénk képét rajzolja. Különös érdeklődéssel olvashatjuk R. M. Brodszkij munkája negyedik, záró fejezetét, mely az egységes nemzetiforradalmi front megalakulásáról és a népi forradalom kifejlődéséről szól. A szerző, általánosítva kutatásait, azt a következtetést vonta le, hogy Kínában az imperializmus és feudalizmus erői rendkívük nagyok voltak, a forradalmi erők ezért csak fokozatosan bontakozhattak ki és szervezkedhettek. A nemzeti forradalmi frontba lépő burzsoázia és proletariátus között harc folyt a forradalom vezetéséért. Kína Kommunista Pártja ebben az időben még csak a szükséges tapasztalatokat halmozta fel és a marxi-lenini elmélet felhasználása terén is csak a kezdeti lépéseket tette meg. A burzsoázia hol részt vett a forradalomban, hol fékezte azt. Éppen ezért „Kínában a népi forradalom egyenlőtlenül fejlődött, nehéz és kanyargós utat tett meg".2

2 A szerző érdekes cikket publikált arravonatkozólag is, hogy az orosz-japán háború éveiben hogyan alakult a nemzetközi helyzet.2

3 R. M. Brodszkij az elmúlt hót évben főfigyelmét „az Egyesült Államok expanziós politikája a Távolkeleten a XIX. század végén és a XX. század elején" c. doktori disszertációjának elkészítésére fordította. E munkájából, mely befejezéséhez közeledik, szerző egy igen tartalmas, elsősorban levéltári forrásokra támaszkodó cikket publikált."4 E beszámoló szerzője az elmúlt több, mint 12 év folyamán az 1918—19. évi magyar forradalmak történetének tanulmányozásával foglalkozott. E témáról szóló, immár elkészült nagyobb tanulmányát benyújtotta a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Történettudományi Intézetéhez a történettudományok doktora tudományos " И. И. Белякевич : Антинациональная внешняя политика польского буржуазного правительства и отклонение им помощи Советского союза (март-август 1939 г.) (I. I. Beljakevics: A lengyel burzsoá kormány nemzetellenes külpolitikája és a Szovjetunió segítségének elutasítása (1939 márc.—aug.) HayKOBÍ записки ЛГУ, т. XXVI, сер. историческая, вып. 7, 1957. " И. И. Белякевич: Революционное содружество польских и российских трудящихся в 1917 году (1.1. Beljakevics; A lengyel és orosz dolgozók forradalmi barátsága 1917-ben). Львов, 1957. " E mnnka a szerző doktori disszertációjának egyik fejezete. u P. M. Бродский : Перший етап китайсько! новодемократично! революцП (1917 — 1927 pp.) (R. M. Brodszkij : A kínai új demokratikus forradalom első szakasza 11917—19271) Вид. Льв1вевкого ушверситету 1959. A munka egyes részleteit szerző A 40 POKÍB «Великого Жовтня Влияние Великого Октябр на развитие революционного движения в Китае», с. gyűjteményben publikálta. "Го. 112. 1. !S

Ugyanő: К вопросу о позиции США к русско-японской войне и Портсмудских переговорях Az USA pozíciói az orosz—japán háború és a portsmouthi béke időszakában). Вопросы Истории 1959, 2.). " Ugyani: Американо-русские отношения на рубеже XIX —XX ст. (Amerikai—orosz viszonyok а XIX. és XX. század fordulóján.) Питания загально1 icTopii ЛГУ 1959.