Századok – 1960
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Lebovics; M. L.: A lvovi történészek 1956 utáni munkásságáról 895
A SZOVJETUNIÓ ÉS NÉPI DEMOKRÁCIÁK TÖRTÉNÉSZFRONTJA A LVOVI TÖRTÉNÉSZEK 1956 UTÁNI MUNKÁSSÁGÁRÓL Amióta Nyugat-Ukrajna dolgozói felszabadultak és visszatértek az ukrán nép egységes családjába, Lvov csaknem egy fél millió lakossal rendelkező nagyvárossá fejlődött és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság egyik legfőbb ipari és tudományos központjává vált. Lvov 12 főiskolával és 13 tudományos kutatóintézettel rendelkezik, beleértve az Ukrán Tudományos Akadémia filiáléit is. Csak a lvovi egyetemen több mint 8 ezer főiskolai hallgató részesül oktatásban. Lvovban nagyszámú, magas tudományos kvalifikációval rendelkező kutató él, akik a történettudomány különböző területein végzik alkotó munkájukat. Ebben a vonatkozásban vezető helyet foglalnak el azl. Frankóról elnevezett Lvovi Állami Egyetem Történettudományi Karának tanszékei. A történettudományi kar tanszékeinek tudományos munkája elsősorban a nyugatukrajnai területek történetének feltárására irányul. Ebbe az irányba végeznek kutatásokat a kar tanszékeinek tudományos munkatársai, őszesen 18 történész. Ezek a „Szovjetunió története", az. „Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság története", az „újkori egyetemes történeti", a „nyugati és délnyugati szlávok története" és az „ókor és középkor története" tanszékekhez vannak beosztva, t A kutatás másik iránya a népi demokratikus országok történetének tanulmányo-I zását célozza. Ebben az irányban elsősorban az „újkor története" és a „nyugati és délnyugati szlávok története" tanszékek munkatársai tevékenykednek. A „Szovjetunió története" tanszék munkatársai 1957-ben a következő problémákat dolgozták fel: 1. a Nyugat-Ukrajna története a kapitalizmus korszakában, 2. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, 3. a Szovjetunió szocialista építése kérdéseit, i A tanszék három vezető tagja az elmúlt évek során elkészítette doktori disszertációját: V. K. Oszecsinszkij kandidátus, docens „Galícia Ausztria—Magyarország igája alatt v az imperializmus korszakában", A. I. Gladkovszkaja docens, a történettudományok kandidátusa „Kulturális építés az Orosz Szovjet Szocialista Köztársaságban a szovjet hatalom első éveiben" és J. G. Gerbilszkij kandidátus, docens pedig „Társadalmi-politikai mzgalmak Galíciában a XIX. század első felében" címen. V. K. Oszecsinszkij munkájában megvilágítja Galícia helyzetét az első világháború éveiben, amikor ezeken az ukrán területeken az osztrák Habsburg-kormány a kormányzás fő rendszereként ténylegesen katonai-rendőri terrort vezetett be.1 Ezen kívül Oszecsinszkij még publikálta az Októberi Forradalom Nyugat-Ukrajna forradalmi mozgalmának, fejlődésére gyakorolt hatását feltáró, elemző kutatásait is. 1957-ben jelent meg A. J. Gladkovszkaja érdekes munkája, melyben szerző a szovjet hatalom létrejöttének időszakában kiadott első dekretumok mély elemzését nyújtja.2 J. G. Gerbilszkij disszertációs témájáról értékes monográfiát publikált. 3 A szerző bemutatja azokat a társadalmi-gazdasági és politikai feltételeket, melyek között kialakult Galíciában a XIX. század 30—40-es éveinek haladó társadalmi-politikai gondolkozása. Munkájában a központi helyet a ,,Русъка Тршця" felvilágosító csoport 1 В. К. Осечинский : Австрийский военно-политический террор в Галиции. (У. К. Oszecsinszkij : Az osztrák katonai-politikai terror Galíciában) (HayKOBi записки ЛГУ вып. 7, 1957, «Питания iCTOpli СРСР^ Ugyanő : Влияние Великой Октябрской Социалистической Революции на развитие революционного движение в Западной Украине (1917 — 1920 гг.) (A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása Nyugatukrajna forradalmi mozgalmainak fejlődésére (1917—1920). Научный сборник Львовского Госуниверситета «40 poKiB Великого Жовтня.» Львов 1957 г. 'А. И. Гладковская: Декреты Октябрьской Социалистической Революции (А. I. Gladkovszkaja : A NOSZF dekrétumai) «40 рок!в Великого Жовтня». 'Г. Ю. Гербильский: Передова сусп!льна думка в Галиччнн! (в. J. Gerbilszkij). (Львов 1959, 10 п. л.
