Századok – 1960
Közlemények - Diószegi István: Az osztrák külpolitika az olasz forradalmi mozgalmak ellen (1820–1825) 878
880 DIÓSZEGI ISTVÁN: OSZTBÁK KÜLPOLITIKA AZ OLASZ FORRADALMAK ELLEN sorban az osztrákra, vár a XIX. századi osztrák külpolitika számos ismeretlen titkának felfedezése -g- és e munkálatok végső eredményeként egy igazi osztrák államkancellárt elénk állító Metternich-monográfia megírása. Magyarországon természetesen még a részletkérdések megoldására sem tehetünk kísérletet. Minden ilyen próbálkozáshoz a Staatsarchiv állagainak gondos átnézése szükséges. De a megírandó összképet mégis néhány érdekes ós csak Magyarországon fellelhető anyaggal egészíthetjük ki. Az Országos Széchényi Könyvtár több olyan értékes Metternichlevóllel rendelkezik, amelyet a kancellár iratainak egyetlen eddigi kiadásába sem vettek fel és még a kutatás sem hasznosított. A levelek Apponyi Antal gróf, a Monarchia akkori firenzei, majd római követének hagyatékából kerültek a könyvtár birtokába és elsősorban Apponyinak Metternicktől kapott különböző olaszországi megbízatásaira vonatkoznak. Apponyi Antal egyike volt a magyar konzervatív arisztokrácia azon tagjainak, akik a Staatskanzlei szolgálatában Olaszországban kezdték meg pályafutásukat.7 Családja a XVIII. század végétől jelentős szerepet játszik az osztrák ós a magyar közéletben.8 A generáció első ismert alakja, Apponyi Antal György az „Apponyi könyvtár" megalapításával vált híressé. Utódai, mint az ún. idősebb Apponyi-ág tagjai közismertek a magyar történelemben, hogy csak Apponyi György és Apponyi Albert nevét említsük. A család fiatalabb ága, amelyhez Apponyi Antal tartozott, valahogy elvész a magyar történetírók szeme elől. Pedig ennek az ágnak az osztrák diplomáciában betöltött szerepe nem volt kisebb jelentőségű, mint az idősebb ág magyar közéleti szereplése. Az Apponyiak: Antal és fia Rudolf8 " csaknem fél évszázadon át képviselték Ausztriát Olaszország és Franciaország udvarainál. Apponyi Antal a kozmopolita, magyarul alig tudó arisztokrácia soraiba tartozott. Korán diplomáciai pályára lépett, 1815-ben, 33 éves korában firenzei követté nevezték ki. 1820-ban Rómában kapott követi megbízatást, ahol 1824-ig tartózkodott. 1825-ben londoni követ, 1825-től 1848-ig megszakítás nélkül a párizsi osztrák követség élén áll. Tevékenységével a császár és Metternich a legnagyobb mértékben elégedettek voltak, amit többszöri elismerés9 ós többek között a kancellárnak az a bizalmas kijelentése tanúsít, hogy Apponyi Antal a legtehetségesebb, legjobb követei közé tartozik.1 0 1848 márciusában Metternich-el együtt távozik a diplomáciai életből; ahogy Metternichet a bécsi, úgy Apponyit a párizsi forradalom készteti menekülésre. 1852-ben bekövetkezett haláláig -visszavonultságban él. • Az alább közlésre kerülő Metternich-levelek első csoportja a nápolyi forradalom kitörése után, a troppaui ós laibachi kongresszus előkészítése és lefolyása idején keletkezett. A nápolyi forradalom kitörése 1820 júliusában rendkívül súlyos helyzetet idézett elő Ausztria számára Olaszországban és a nemzetközi politikában egyaránt. Olasz vonatkozásban attól lehetett tartani, hogy az olasz államok saját jószántukból követni fogják a nápolyi példát, de az is valószerű volt, hogy a nápolyi hadsereg nyílt katonai akciókkal fogja továbbvetni Közép-Olaszország felé a forradalom tűzcsóváját. Mindez együttesen végveszéllyel fenyegette Ausztria itáliai pozícióit. Nemzetközi vonatkozásban pedig attól lehetett félni, hogy az olasz ügy rendezése felfakasztja a nagyhatalmak között 1815-ben üggyel-bajjal eltussolt ellentéteket és szétbomlasztja a nagynehezen összekovácsolt Szent-Szövetséget. Metternichnek, aki ebből a súlyos helyzetből Ausztria olasz pozícióinak megőrzésével és a Szent-Szövetség megtartásával akart kikerülni, rendkívüli óvatossággal kellett eljárnia. Ennek a körültekintő, óvatos, népellenességében és reakciósságában is okos politikának egyik fennmaradt dokumentuma Metternich 1820. szeptember 2-án Apponyi Antalnak küldött levele:10 3 ' Az Olaszországban tevékenykedő első osztrák szolgálatban álló magyar diplomatáról lásd: Heinrich von Benedikt : Die Botschaft des Fürsten Anton Esterházy in Neapel. Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtforschung. 1956. Bd. LXIV. Heft 1—2. 34—64. 1. * Az Apponyi-családról és Apponyi Antal személyéről a magyar és külföldi genealógiák és lexikonok eléggé részletes, de sok tekintetben pontatlan és gyakran téves adatokat közölnek. Vö. Wurzbach: Biografisches Lexikon Österreichs; Nouvelle Biographie Générale, Großer Brockhaus stb. lexikonokkal. 8a Apponyi Rudolf (1812—1876) osztrák diplomata, 1849—53 torinói, 1856—71 londoni, 1871—76 párizsi követ. • Metternich à Apponyi, Florence, 25 Mars 1819. Gr. Apponyi Antal római küldetésére vonatkozó iratok. Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban OSZK). Kézirattár. Apponyi Antal diplomáciai iratok c. doboz. 10 „Apponyi kiváló követ, aki sohasem fog hibát elkövetni és a rábízott feladatot tapintattal és körültekintéssel oldja meg." Metternich N. P. IV. 91. 1. 10:1 Az alábbi és következő francia nyelvű leveleket a rendelkezésünkre álló keretek között csak magyar fordításban közölhetjük.
