Századok – 1960
Tanulmányok - Pintér István: Az 1956. évi ellenforradalom falun 835
AZ 1956. ÉVI ELLENFORRADALOM FALUN 857 időközönként kötelesek voltak jelentkezni a „forradalmi tanácsnál" vagy a nemzetőrségnél. Október 30-á után a támadás egyre nyíltabbá vált. Mind több és több kommunista vezető került előbb háziőrízetbe, majd pedig börtönbe. Kúnhegyes község „forradalmi tanácsa" október 30-án hozott határozatában még csak „a leváltott politikai vezetők állandó megfigyelés alatt tartását és a vezetők szerepének legszigorúbb kivizsgálását" rendeli el,9 2 de Tótkomlóson már október 31-én egymás után vették háziőrízetbe a kommunista vezetőket.9 3 A szentgotthárdi j árás Nemzeti Bizottságának október 31 -én hozott határozata, amelyet hangoshíradón az egész várossal tudattak, kimondta, hogy a volt ÁVH-sok, volt DISZ-titkár, párttitkár, volt járási tanácsi párttitkár és több pártfunkcionárius ( a neveket közölték) kötelesek elhagyni Szentgotthárd területét, előzőleg azonban kötelesek közölni, hogy hova szándékoznak költözni.9 1 Másnap november 1-én a „nemzeti bizottság" megváltoztatta előző határozatát, és az AVH-sokat letartóztatták, Szombathelyre szállították.9 5 A biharnagybajomi „forradalmi tanács" által hozott határozatból kitűnik, hogy mit jelentett a háziőrízet, továbbá az is kiderül, hogy a házi őrizet csak átmenet a kommunisták bebörtönzése felé. Október 30-án és 31-én elrendelték Tündik László, Faragó Sándor, Láposi Gyula és Mogyorósi Imre pártvezetők háziőrízetbe vételét. A biharnagybajomi Forradalmi Munkástanács határozata értelmében a „forradalmi tanács további intézkedéséig" lakásukat sem éjjel, sem nappal el nem hagyhatják, senkivel nem érintkezhetnek, levélbeli érintkezést senkivel nem tarthatnak fenn. Családtagjaik is csak a legszükségesebb esetben hagyhatják el a lakásukat, saját jól felfogott érdekükben.9 6 November 2-án a ,,forradalmi tanács" a házőrízetbe vett személyeket további eljárás végett a püspökladányi járási rendőrkapitányságra kísértette. Hogy végleg megszabaduljanak a „rend és béke" veszélyeztetőitől, a kísérőlevélben leszögezik: „Községi Forradalmi Tanácsunk arra kéri a járási Rendőrkapitányságot, hogyha a nevezetteket szabadon bocsátaná, kikötésünk az, hogy ők Biharnagybajom község területére lábukat nem tehetik be, mert életükért a Forradalmi Tanács nem vállalja a felelősséget."9 7 Hasonló intézkedések történtek Borsod megyében, Mezőcsát községben is, ahol „a munkástanács elrendelte, hogy a pártbizottság dolgozói délután 5 órától reggel 8 óráig a lakásukat nem hagyhatják el, lakásukon senkit sem fogadhatnak, senkivel sem beszélhetnek. Ajtójuk elé éjjel-nappal géppisztolyos őrt állítottak. November 2-án a megyei pártbizottság egyik dolgozója a járásba ment az új párt szervezése végett. Amint megtudták, azonnal letartóztatták és fegyveres kísérettel Miskolcra hozták."9 8 Október 31-én a szigetvári járásban börtönbe hurcolták Mezei Mihályt, a görösgali Állami Gazdaság függetlenített párttitkárát, Dudás László MÖHOSZ járási titkárt, november 1-én éjjel 12 órakor Szegény Ferenc PB 92 Pl Archívum. E. Gy. B/XIV/2. Szolnok megye jelentése az ellenforradalom tevékenységéről. 83 Pl Archivum. C/IV752. Tótkomlós Forr. Nemz. Tan. okt. 31-i ülés jegyzőkönyve. 94 Pl Archivum. C/IV/32. Szentgotthárdi járási NB határozata. 95 Uo. 96 Ellenforradalom tényei Hajdú-Biharban. Debrecen 1967. 47. 1. 97 Uo. 98 Pl Archivum. E. Gy. 3/XVII/2. 45. 1.
