Századok – 1960
Tanulmányok - Láng Imre: A Károlyi- és Berinkey-kormány pénzügyi politikája 812
A KÁROLYI- ÉS BBRINKEY-KORMÁNY PÉNZÜGYI POLITIKÁJA 831 A vagyonadó előkészületei, valamint a szomszédos Német-Ausztriában végrehajtott bankbetét-zárolások és lefoglalások miatt pánikba estek a betéttulajdonosok, megrohanták a nagybankokat, hogy kivegyék betéteiket. A pánik várható hatásának ellensúlyozására megjelent ,,az éitékek feletti rendelkezés időleges korlátozása tárgyában" kiadott rendelet, amely a takarékbetétekből felvehető összeget 1000 koronában maximálta. A rendelet élteimében folyószámláról is csak indokolt esetben — pl. üzemi költségekre, köztartozásokra stb. — fizethetnek a bankok. Ugyancsak kimondta a rendelet, hogy a safeben őrzött tárgyakhoz tilos hozzányúlni.10 4 A március 17-i minisztertanácsi ülésen bejelentette Szende, hogy lefoglaltatta az összes külföldi valutákat és követeléseket. Ugyanakkor bemutatta a volt közös hatóságokkal és intézményekkel szemben támasztható jogok érvényesítésének ideiglenes felfüggesztéséről szóló kormányrendeletet.10 6 A kormány tehát csak bukása előestéjén szánta rá magát a hadiszállítási előlegek fizetésének felfüggesztésére, arra a lépésre, amit elsőnek kellett volna megtennie.10 6 A rendelkezés egyébként elkésett: a megriadt burzsoázia már korábban kivette értékeit a bankokból.10 7 * Teleszky János idézett müvében említést tesz arról, hogy 1919 márciusában összeállítás készült a Pénzügyminisztériumban a magyar állam háborús költségeiről, amelyeket akkor — az utóköltségekkei együtt — mintegy 33,5 milliárd koronára becsültek.10 8 Teleszky megállapítása ana mutat, hogy a pénzügyi szerveknek — az akkor ismeretes adatok biitokában végzett számítások alapján — volt valamelyes képük az államháztartás helyzetéről és az ország háború alatti igénybevételének hozzávetőleges méitékéről. A korabeli sajtóból az is kitűnik, hogy Szende már egy novembereleji nyilatkozatában közölt adatokat az ország háborús eladósodásáról.109 A számadatok bizonyos fokú ismerete ellenére az történt, hogy a kormány tág teret engedett a burzsoázia követeléseinek, amelyek kielégítését kötelességének ismeite el — a nélkülöző tömegeket viszont „önmérsékletre" intette a béremelésekre, segélyekre, munkalehetőségek teremtésére irányuló követelései terén. A kormány által hivatalosan hangoztatott „pártatlanság" tehát valójában — nem is leplezetten — a burzsoázia osztályérdekeinek kedvezett, másfelől a tömegek életviszonyainak szüntelen rosszabbodására vezetett.11 0 A pénzügyi és adópolitikai intézkedések vázlatos áttekintése azt mutatja, hogy a késlekedve kiadott és számtalan visszaélésre alkalmat nyújtó rendel-104 Népszava. 1919. márc. 15., 18. los px Arch. A Károlyi-per iratai. 1919. márc. 17-i 27. sz. minisztertanácsi jegyzőkönyv. 106 A minisztertanács ülésének atmoszféráját jellemzi Szende kijelentése: „A polgárság megbukott, ennek le kell vonni konzekvenciáit". (Ld. 1919. márc. 17-i 27. sz. min. tan. jkv.) 107 Vörös Újság. 1919. márc. 20. 108 Teleszky János: i. m. 411., 413. 1. 109 Népszava. 1918. nov. 16. 110 Az ország pénzügyi helyzetének súlyosságát még egy adattal lehet alátámasztani. Az 1915—1918. évi kormányjelentés megállapítja, hogy az 1918. dec. 31-én fennállott háborús államadósság — a külföldi adósságok nélkül — az okt. 31-i állapothoz képest 3,73 milliárd korona szaporulatot mutatott. (Vö. A m. kir. kormány 1915—1918. évi működéséről . . . szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Bpest 1924. 27.* 1.)
