Századok – 1960
Tanulmányok - Láng Imre: A Károlyi- és Berinkey-kormány pénzügyi politikája 812
828 LÁNG IMRK mány a pénzügyminiszter feladatává tette a biztosítási monopólium kérdésével való beható foglalkozást, aki már korábban kijelentette, hogy a nehéz pénzügyi helyzet következtében az államnak részesednie kell a biztosítási üzlet nyereségeiből.9 0 A készülő rendelkezés alapelve az volt, hogy engedélyhez kell kötni az új biztosító társulatok alapítását, mert egyes külföldi vállalatok magyar társaságokká akarják átszervezni magyarországi fiókjaikat. 1918 végén 43 külföldi és 26 belföldi biztosító működött az országban.9 1 A biztosítási magánvállalatok kérdésével az 1919. március 8-án kihirdetett XXIX. néptörvény foglalkozott. A törvény állami felügyelet alá helyezte az összes biztosítási magánvállalatokat, beleéitve azokat a külföldi vállalatokat, amelyek fiókkal, képviselettel vagy ügynökséggel rendelkeztek Magyarországon. Új biztosító vállalatok csak a felügyeleti hatóság előzetes engedélye alapján voltak bejegyezhetők a kereskedelmi cégjegyzékbe és kezdhették meg működésüket.9 2 Közvetlenül bukása előtt adta ki a Berinkey-kormány az 1918/1919. ME. sz. rendeletet, amelynek értelmében a pénzügyminiszter arra kötelezhette a Magyarországon lakókat és jogi személyeket, hogy a tulajdonukban levő külföldi értékpapirokat az állam részére kölcsönadják. Ugyanez vonatkozott a devizákra, aranyérmékre, külföldi követelésekre. A rendelet újabb következetlenséget mutatott a korábbi — szigorúbban fogalmazott — rendelkezésekkel szemben, mert leszögezte, hogy mindazok, akik a korábbi szabályok éltelmében nem jelentették be éitékeiket, de a jelen rendelet kapcsán felajánlják azokat, mentesülnek a büntetéstől. A rendelet értelmében a kölcsönadás taitama a békekötéstől számított 3 év, ezen belül vagy eredetiben visszaadja az állam az értékeket, vagy megtéríti azokat. A rendelet kiadását a súlyos devizahiány tette sziikségessé. A kormány a megszerzendő deviza- és értékpapn mennyiséggel részben fizetési kötelezettségeinek óhajtott volna eleget tenni, részben azok fedezetéül szánta azt.93 Vagyonadó-tervezet A Károlyi-, majd a Berinkey-kormány legtöbbet emlegetett adópolitikai szólama a nagy vagyonadó — másszóval vagyondézsma — volt. Ezen a téren még fokozottabban szükséges lett volna, hogy a kormány eljáiáí-a gyors és hatékony legyen, mert a burzsoázia ettől a többször bejelentett lépéstől félt 90 OL Min. ein. levéltár. 1918. dec. 21-i 70. sz. min. tan. jkv. s 91 OL PM ein.—1918—9360. 92 1919. évi XXIX. néptörvény a biztosítási magánvállalatok állami felügyeletéről és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről. Az 1919. évi törvények gyűjteménye. 214— 251. 1. 93 1918/1919. ME. sz. rend. 1919. március 14. Az ország pénzügyi helyzetének súlyosságáról a szomszédos országok is tudomással bírtak. A Pénzügyminisztériumhoz eljuttatott egyik bizalmas jelentésből kitűnik, hogy a román pénzügyi hatóságok sötéten Ítélték meg a magyarországi pénzügyi állapotokat. A jelentés szerint a folyton romló koronával szemben úgy óhajtotta megvédeni a román kormány a leu-t, hogy az addigi 2 koronás egyenértéket 2,50 koronára emeli, hasonlóan a jugoszláv kormány eljárásához, amely a dinár paritását előbb 2,50, majd 3 koronára emelte. Ezért a román pénzügyi hatóságok azt javasolták, hogy az erdélyi lakosság jegyezze az új román belső kölcsönt koronában, amit fel lehetne használni az államapparátus és a megszálló csapatok finanszírozására. (Vö. OL PM ein.—1919—935.)
