Századok – 1960
Tanulmányok - Láng Imre: A Károlyi- és Berinkey-kormány pénzügyi politikája 812
A KÁROLYI- ÉS BBRINKEY-KORMÁNY PÉNZÜGYI POLITIKÁJA 825 ennek a néptörvénynek rendelkezéseit rendelettel enyhítheti".7 7 Az utóbbi kitétellel halomra döntötte a kormány a két törvény összes szankcióit, mivel a gazdasági forgalom szabadságának védelme ürügyén szabad teret engedhetett a burzsoázia visszaéléseinek. Tekintetbe kell venni, hogy ez a törvény februárban — tehát a reakció agresszivitásának fokozódása idején — látott napvilágot, s így nyilvánvaló, hogy a kormány a burzsoázia nyomásának engedett a módosítás törvénybeiktatásával. A kormány pénzügyi politikájának fokozódó válsága A pénzügyi helyzet állandó rosszabbodását a forgalomban levő koronamennyiség szüntelen emelkedése kísérte. Az Osztrák—Magyar Bank januáreleji jelentése szerint 34,25 milliárdra nőtt a volt Monarchia területén ciikuláló korona-mennyiség,7 8 míg a soronkövetkező jelentés már 37,57 milliárdbankjegyforgalmat tartott nyilván. A korona zürichi jegyzése február végére elérte a háború idején tapasztalt legalacsonyabb szintet: 100 korona 22 frankkal volt egyenlő.7 9 Szende egy januárközepi tájékoztatójában kijelentette, hogy a kormány jelentékeny összegeket fordított az ipari és kereskedelmi vállalatoknak, valamint a központoknak folyósított előlegekre annak érdekében, hogy üzemüket fenntarthassák. Ezek az összegek — mondta — meg fognak térülni. A kormány „valóságos" kiadásairól megállapította, hogy alig múlják felül a háború utolsó napjaiban elköltött összegeket.8 0 A minisztertanács ismételten foglalkozott a pénzügyi helyzettel. A január 18-i minisztertanácsi ülésen bejelentette Szende, hogy Ausztria—Magyarország annakidején a háborús kiadások fedezésére mindenkor 1,5 milliáid korona értékű kölcsön felvételére létesített megállapodást az Osztrák—Magyar Bankkal; ebből a magyar kormányra esetenként 546 millió korona jutott. Összesen 21 ilyen egyezmény jött létre, ebből 17 kimerült, tehát még 4 van érvényben, azaz összesen 2,184 millió korona áll a magyar kormány rendelkezésére az Osztrák—Magyar Banknál, 1—2 százalékos kamat ellenében.8 1 1919. január 27-én jegyzőkönyvet vettek fel a miniszterelnökségen, amelyből kiderült, hogy az Osztrák—Magyar Bank alkormányzója értesítette Szendét a csehszlovák kormánynak a Berinkey-kormány által felvett kölcsönökkel szemben elfoglalt álláspontjáról. A csehszlovák kormány küldötte a jegyzőkönyvben foglaltak szerint bejelentette, hogy kormánya a legszélsőségesebb kényszerrendszabályoktól sem riad vissza a tekintetben, hogy meggátolja a magyar kormányt az Osztrák—Magyar Banktól való további kölcsönök felvételében. Szende e helyzet ismeretében azt javasolta, hogy — mivel csak az Osztrák—Magyar Bankkal létesített kölcsönügyletek alapján lehet pénzt szerezni — helyezzen el a kormány a magyar központi állampénztárban levő bank-77 1919. évi XIV. néptörvény az adótól való menekülés meggátlásáról szóló 1919. évi II. néptörvóny némely rendelkezésének módosításáról. Az 1919. évi törvények gyüj -teménye. 69—63. 1. 78 Magyar Nemzetgazda. 1919. jan. 4. 79 Uo. 1919. márc. 1. 80 Magyar Nemzetgazda. 1919. jan. 18. Szende a valóságos kiadásokon feltehetőleg az említett rendeltetésű kifizetések nélkül számított kiadásokat értette. 81 PI Arch. A Károlyi-per iratai. 1919. jan. 18-i 9. sz. min. tan. jkv.
