Századok – 1960
Tanulmányok - Láng Imre: A Károlyi- és Berinkey-kormány pénzügyi politikája 812
A KÁROLYI- ÉS BBRINKEY-KORMÁNY PÉNZÜGYI POLITIKÁJA 823 válaszképpen kijelentette, hogy a bankjegyek elrejtésével nem lehet célt érni, mert a kormány módot talál arra, hogy utolérje a készpénzvagyont.6 6 A vagyonadó miatti pánik miatt sokan az ún. vagyonbiztosítás módszeiéhez folyamodtak, ami lényegében abból állt, hogy életbiztosítást kötöttek, amelynek díja egyszerre és előre volt fizetendő az egész biztosítási időszak tartamára. Szende ezt be akarta tiltani, végülis a rendelet nem jelent meg.6 7 1918 utolsó heteiben egyre erősödött az antant-valutákkal folytatott spekuláció. A devizaközpont azzal kívánta ennek elejét venni, hogy megszabta az antant-valuták árfolyamait és elrendelte beszolgáltatásukat. A beszolgáltatás elrendelésével egyidejűleg elharapózott ä zugkereskedelem, amit az árfolyamok alacsony megállapítása fokozott. Míg a devizaközpont egyes tagjai naponta csak meghatározott alacsony összegű valuta-kifizetéseket eszközölhettek, addig a zugforgalomban korlátlanul lehetett devizát szerezni.68 Az egyes devizák hivatalos jegyzései és zugforgalmi árai között óriási eltérés volt (a fontsterling feketepiaci ára 85 korona, míg a dolláré 22 korona volt).6 9 A zugforgalom megélénkülésétől eltekintve 1918 utolsó hete a pangás jegyében telt el. Az év utolsó heteiben uralkodó állapotokat a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1918. évi jelentése a szünetelő vállalkozási kedvvel, pénzbőséggel s a záloglevél- és értékpapírüzlet emelkedő tendenciájával jellemezte.70 Több budapesti bank és pénzintézet — a Magyar Általános Hitelbank vezetésével — tőzsdei szindikátust létesített azzal a céllal, hogy 50 millió korona erejéig felvásárolja a felesleges értékpapírokat, a további árfolyamesések megakadályozása érdekében. A szindikátus döntéseit a 6 nagybankból álló bizottság hozta.71 1918 végén megalakult a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE), melynek feladata a pénzintézetek érdekeinek a kormánnyal és hatóságokkal szemben való „megvédése" volt. A TÉBE a Kereskedelmi Bank igazgatóságának vezetése alatt kezdte meg működését.7 2 Ez az „érdekvédelem" teljes mértékben megértésre talált a kormánynál : hozzájárult, hogy a pénzintézetek levonásba hozhassák a hadikölcsön-árfolyamveszteségeket a különböző adójavaslatok elkészítése alkalmával.7 3 66 Magyar Pénzügy. 1918. nov. 21. 87 Magyar Nemzetgazda. 1918. dee. 28., 1919. márc. 1. 68 Magyar Pénzügy. 1918. dec. 19. 69 Magyar Pénzügy. 1918. dec. 25. 70 KGL Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. Projektumok. P 444/ХХШ/3—2. A jelentés beszámol arról, hogy a bel- és külpolitikai események okozta ijedelem hatására siettek túladni az emberek háborús értékpapírjaikon, s más értékpapírokba próbálták pénzüket befektetni. 71 KGL A Magyar Agrár- és Járadékbank Bt. 1918. dec. 17-i igazgatósági ülésének jegyzőkönyve. A tőzsdetanács már nov. 4-én kimondta, hogy árrombolás elkerülésére tilos olyan üzlet kötése, amely az adott értékpapírban jegyzett záróárfolyamnál alacsonyabb árfolyamon jött létre. (Vö. Népszava. 1918. nov. 5.) 72 KGL Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. Projektumok. P 444/XXIII/3—2. 73 Biztosítási és Közgazdasági Lapok. 1919. jan. 15. — A kormány már ezt megelőzőleg hozzájárult ahhoz, hogy az Osztrák—Magyar Bank állami garanciát kapjon a hadikölcsönkötvényekre kifizetett összegek folyósításánál előállt veszteségekre. (Vö. OL Min. ein. levéltár. 1918. dec. 17-i 68. sz. min. tan. jkv.) A hadikölcsönkötvényekkel kapcsolatban különböző elgondolások láttak napvilágot. Ilyenek voltak pl.: az állam szüntesse meg a kötvények forgalmát, hogy elkerülhető legyen az árfolyamingadozás; a vagyonadó fizethető legyen hadikölcsönkötvénnyel is; a hadikölcsöntulajdonosok kedvezőbb kulcs mellett róhassák le a vagyonadót stb. E nézetek a burzsoázia spekulációira mutattak.
