Századok – 1960
Tanulmányok - Láng Imre: A Károlyi- és Berinkey-kormány pénzügyi politikája 812
814 LÁNG IMRK 31,48 milliárd korona volt az Osztrák—Magyar Bank pénzforgalma.1 1 Az infláció oly mértékben fokozódott, hogy az 1918. január 31.—október 31. időszak folyamán 12,94 milliárd koronával, azaz kilenc hónap alatt 70 százalékkal nőtt a bankjegyforgalom.1 2 Ugyancsak a korona értékromlását mutatja az a tény, hogy a dollár jegyzése 1914. augusztus 31-én 5,12 korona, 1918. október 31-én már 11,83 korona volt; az angol fontsterling 1914. július 27-én 24,28 koronát, 1918. október 31-én 56,34 koronát ért.1 3 A korona zürichi jegyzése 1918. október 7-én 44 svájci frank volt,1 4 az 1918-végi jegyzés 29,99 frankra esett vissza.1 5 Az Osztrák—Magyar Bank arany- és devizakészletei 1914. július 31.— 1918. október 31. között 1,27 milliárd koronáról 640 millió koronára csökkentek.1 6 A csökkenés mértéke tehát mintegy 50 százalékos volt. A magyar állam tényleges eladósodása a háború folyamán 32,24 milliárd koronát tett ki. Ebből 18,05 milliárd hadikölcsönökből; 10,17 milliárd a jegybank kölcsöneiből; 1,74 milliárd külföldi kölcsönökből; végül 2,28 milliárd egyéb függő kölcsönökből tevődött össze.1 7 Az állam háborús eladósodása tehát több, mint fele arányban hadikölcsönökből tevődött össze; a jegybankkölcsönök az összes államadósságok 31,5 százalékát tették ki.1 8 Az állam jegybank-adósságai egyedül az 1918. január 31.—október 31. időszak folyamán 3,97 milliárd koronát tettek ki.1 9 * A kormány egyik legsürgősebb feladatának azt tekintette, hogy kijelentse készségét a Monarchia pénzügyi kötelezettségeinek átvállalása tekintetében. Ezt olyan időpontban tette meg, amikor még lehetetlen volt átfogó képe t alkotni a tényleges helyzetről. Szende Pál november 16-án kijelentette, hogy akormánynak szilárd elhatározása eleget tenni az állam minden vállalt kötelezettségének és nem gondol arra, hogy a devalváció eszközéhez nyúljon.2 0 Ez a kijelentés nem jelentett kevesebbet, mint a háborúval kapcsolatos összes terhe к (jegybankkölcsönök, hadikölcsönök, kifizetetlen hadiszállításokra folyósítandó előlegek stb.) vállalását, s mindezt úgy, hogy ne vegye igénybe a kormány a nagymértékben elértéktelenedett korona devalvációjának eszközét. Az ország anyagi teljesítőképességét figyelmen kívül hagyó kijelentés —s az abból eredő gyakorlati intézkedések sora —- a polgári demokratikus forradalom egész időszakára kiható pénzügyi bonyodalmakat idézett elő, amikkel sem a Károlyi-, sem a Berinkey-kormány nem volt képes megbirkózni. 11 Popovics Sándor: A pénz sorsa a világháborúban. Bpest. 1926. II. tábl. (A hivatkozott forrás adatai milliárd koronára felkerekítve.) 12 Popovics Sándor : i. m. II. tábl. 13 Uo. VII. tábl. 14 OL PM ein. — 1918—9465. (A jegyzés 100 koronára vonatkozott.) 15 A Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület százéves története. 2. köt. Bpest. 1940. 60. 1. 16 Popovics Sándor : i. m. 136. 1. és III. tábl. 17 Telcszky János : i. m. 278. 1. — (Az 1918. október 31-én fennállott háborús adósságokat egy másik forrás külföldi hitelek nélkül 30,89 milliárdra teszi. Vö. A m. kir. kormány 1915—1918. évi működéséről. .. szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Bpest. 1924. 27.*1.) 18 Tcleszky János : i. m. 278. 1. 19 Popovics Sándor : i. m. II. tábl. 20 Idézi Magyar Nemzetgazda. 1919. jan. 18.
