Századok – 1960

Tanulmányok - Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós fogsága (I. rész) 794

WESSELÉNYI MIKLÓS FOGSÁGA 797 el nem gáncsolták; alkotásra, (itt nem térünk ki rá, mi minden miatt) nem adatott neki mód. (Korábban is állandó, el nem panaszolt gyötrelem ez szá­mára, éppen Széchenyivel, kezdettől fogva egy kissé vetélytársával kapcsolat­ban; az mindenütt kőbefaragott emlékeket hagy útján; utána csak a csata­mezők pora kavarog.) Nos: Zsibó az ő egyetlen nagy gyakorlati alkotása. Példa Erdélynek a gazdálkodásra, egy új agrárszakember-gárda iskolája; s — ameny­nyire módja van rá — a reform-jobbágypolitika példájává is kívánja tenni. Most ez a Zsibó is veszélyben van. Ezek a szfinksz kérdései. Hogy készülődik ez a kései mese-hős a válaszra ? Amikor 1839 januárjában a rendőrkémek reflektorainak össztüzébe kerül, már nyoma sincs magatartásában az 1838 december eleji „Vak Filo­zófus"-attitűdnek. Általános az a vélemény, hogy rendkívül vidám. Ez a „vidámság" nem külsőleges tüntetés (vagy legfeljebb elenyésző mértékben az). Inkább a döntésre váró ember idegessége; a „vidámság" jelenségeit még erő­teljesebbé teszi az is, hogy ezt a döntést, akármi lesz is, úgy kell fogadni, hogy az ellenfél érezze verve magát. A szorongó ember életösztön-kitörései keverednek itt a belül rendben levő ember fölényes derűjével. Ez a nyugtalanság—nyugalom-keverék teszi rendkívül njozgékonnyá utolsó szabad heteiben. Perével kapcsolatban is bőven vannak teendői; s közben mégis bálon, színházban látják, sűrűn keresi fel barátait. S ez a mozgé­konyság a szó legjobb értelmében vett aktivitás is. 5 természetesen terjedelmes védelmének benyújtása után is akadnak még feladatai perében. Informatio-t (rövid áttekintést) készít róla; ennek azonban nemhogy kinyomtatását, hanem még kézírással való sokszorosítását sem engedélyezik. (Ekkor kerül sor összetűzésére perének táblai referensével, Gosz­tonyi ítélőmesterrel, s a naplójából ismeretes híres nagy jelenetre Somssich személynökkel: érvek és indulat igazi VVesselényi-affrontjára ott, ahol az érvek nem hatnak a bécsi kormányutasításokkal szemben, az indulat pedig csak felbőszíti az aránytalan pozíciós fölényben levő hitvány ellenfelet. Takti­kátlan dolog volt? Helyzetén végeredményben aligha rontott vele; Somssich nem a maga feje szerint cselekedett. S vannak pillanatok, amikor a kifelé taktikus lépés befelé többet árt, mint a kazán szelepeinek „taktikátlan" kinyitása). Felkeresi a nádort; állítólag felkéri: elnököljön perének hétszemélyes táblai tárgyalásán. Az természetesen kitér ez elől: mint a rövidesen psszeülő országgyűlés elnöke nem kínálhat ilyen sebezhető pontot magán az ellenzéknek. A királyi tábla 1839. január 31-én hozza meg ismeretes, 3 évi fogságot kiszabó ítéletét. Wesselényihez még aznap eljut a táblai ítélet híre. Kézmosás közben találják vele; egyetlen arcizma sem rándul meg, a kézmosást sem hagyja abba.6 Aznap este színházba is elmegy; ott Bártfayval, Kubinyi Ágostonnal, Szalay nógrádi táblabíróval, Szemere Pállal, a fiatal költő Pap Endrével beszélget; nyugodtan, „de nem dacosan" mondja el elítéltetése történetét. Bártfay biztatja: a hétszemélyes tábla enyhíteni fogja az ítéletet. Wesselényi nem hisz neki: a septemvirek aligha fogják kompromittálni a királyi táblát. Bárfay recursust ajánl; erre azonban Wesselényi nem mutat hajlandóságot. Ha vétkes volna, megtenné; de így maga ismerné el bűnösségét. Ánnyit azért 6 Vécsey Zoltán: Egy magyar mártír a börtönbe indul (Erdélyi Helikon 1943: 37—46, 77—92. 1.) 42. 1. (A eikk egyébként meglehetősen gyenge nívójú; a tárgyi tévedé­sektől sem ment.)

Next

/
Thumbnails
Contents