Századok – 1960
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (I. rész) 750
786 S. LENGYEL Mí RT A című írása 1846 húsvét vasárnapján készül el s májusban meg is jelenik.163 Meleg rokonszenvvel ír benne a lengyelek felkeléséről, s arra figyelmezteti Ausztriát, hogy ha a lengyeleket időleges túlerővel leverheti is, nem várhatja, hogy azok valaha is belenyugodjanak sorsukba.164 „Nem a forradalom érdekében emelek itt szót. Csak a természet örök törvényére emlékeztetek. Ha rátiportok egy féregre, akkor az minden erejével ellenszegülve szabadulni igyekszik; ha szétszaggatjátok, még darabjai is vergődnek és csapdosnak. Itt pedig nagy, erős, lelkes népet tipoitak el és szaggattak szét; a teimészet isteni törvényénél fogva szembe kell hát szállnia az erőszakos elnyomással egészében és minden részében, amig csak öntudatának egyetlen eleme, erejének egyetlen szikrája létezik."16 5 Ezéit mélységesen elítéli azokat a német publicistákat és liberálisokat, akik most, mivel a lengyelek ez alkalommal németek ellen keltek fel, rokonszenvüket megvonják tőlük és hajlandóak a kormányokkal megegyezni abban, hogy Lengyelország elnyomása szükséges, 16 6 s kinyilvánítja azt a véleményét, hogy ,,a lengyeleknek joguk van ellenünk felkelni, mert mi is azt teszszük, amit Oroszország követ el az ő rovásukra . . . "167 A lengyel nép jövőjébe vetett remény kifejezésével fejezi be munkáját, s azt kívánja némi nála megszokott pátosszal, hogy az írás szavai teljesedjenek be rajta: „Igazságos isten uralkodik a történelmen, ő a hatalmasok működését hosszú tűréssel szemléli. Ha azonban konokságukban továbbra is ,jogból jogr talanságot, fényből sötétséget csinálnak,' ha zsákmányukról nem akarnak lemondani' . . . akkor ,letaszítja az úr a hatalmasokat az ő trónusukról és felmagasztalja az alant lévőket!" „. . . Nincs még veszve Lengyelország!"16 8 Alkotmányt Poroszországnak, sőt Ausztriának is A porosz alkotmány körüli harcok szintén felkeltik Schuselka érdeklődését. Poroszországban 111. Frigyes Vilmos 1810-ben birodalmi gyűlés összehívását és alkotmány bevezetését igéi te népének, ezt az ígéretét azonban több 163 Hamburg (Hoffmann und Campe). 1846. 332 1. — A befejezésre lásd Schuselka ; DPR 332. lapját. (Húsvét vasárnapja 1846-ban ápr. 12-re esett.) A megjelenés idejére: Franz Schuselka : Die Lösung der preussischen Verfassungsfrage. Hamburg (Niemeyer). 1847. 178. 1. -— Schuselka egyébként Hamburgból 1846. márc. 16-án keltezett levelében azt írja barátjának, Hermann Rollettnak, hogy Lengyelországról szóló brosúráját már kinyomtatták, de a cenzúra még visszatartja. Április 2-án viszont arról tudósítja ugyanőt. hogy brosúráját végleg elutasították, de persze ennek ellenére meg fog jelenni, csak hoszszabb lesz és élesebb. S csupán május 25-én kelt levelében tudatja, hogy Lengyelországról szóló könyvét szétküldték. (Hermann Rollett : Begegnungen. Erinnerungsblätter (1819— 1899). Wien. 1903. 124—126. 1.) Fellner ezzel kapcsolatban Schuselkának egy későbbi visszaemlékezésére hívja fel a figyelmet, amely szerint ezt az írását, hogy megjeienhessék, 6 ívről 20 ívre kellett kibővítenie a cenzúra-rendelkezéseknek megfelelően (amelyekre még visszatérünk). (I. m. 61. 1. jegyzet.) A munkát viszont Poroszországban rendőrileg betiltották, Poznaúban pedig el is kobozták (Schuselka: Die Lösung 178. 1.). 164 Schuselka ; DPR 124., 138. 1. 165 Uo. 27—28. 1. Vö. uo. 26—27., 29—30. 1.; Polnische Dame 4. 1.; Schuselka: DPR 28—29. 1. — 1846 őszén Krakkó megszállása ellen is felemeli tiltakozó szavát s károsnak és rövidlátónak bélyegzi az osztrák politikát. (Schuselka ; Volkspolitik 282— 284. 1.) 166 Schuselka: DPR 295—296., 320—321. 1. 167 Uo. 322. 1. Vö. Schuselka ; Volkspolitik 288., 289—290. 1. 168 Schuselka: DPR 331—332. 1. (A kiemelés Schuselkától.)
