Századok – 1960

Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (I. rész) 750

782 S. LENGYEL Mí RT A közi-tenger nyugati medencéjében a spanyol és az olasz kérdést kell minél előbb megoldani. Spanyolország esetében különösen a német hatalmakra vár feladat: mindenekelőtt Ausztriának kell erősen megváltoznia, s mihamaiább el kell ismernie az új spanyol alkotmányt. Hisz az önálló és erős Spanyolország megteremtését nemcsak a kereszténység és az emberszeretet követelik meg, hanem politikai szempontok is, mindenekelőtt Európa biztonsága.145 Olaszország Németországhoz hasonlóan politikai szétdaraboltsága miatt szenved. Ezt kihasználják a nagyhatalmak, különösen Fianciaország; de Ausztria és Anglia is részt vesz az érte való vetélkedésben. „Ausztria a kövér idegen tehenet fejénél, Frankhon a farkánál rángatja, Anglia pedig feji közben."14

6

Ennek a szomorú állapotnak utoljára is véget kell már vetni. Az olasz egység létrejöttét Ausztriának a már említett francia befolyás távoltartása miatt is támogatnia kell. Fel kell hagynia eddigi erőszakos olaszországi politikájával azért is, mert adriai-tengeri helyzete mindaddig felemás, bizonytalan és állandóan fenyegetett maiad, amíg Olaszországban fegyveres erejére kénytelen támaszkodni. Nemzeti alapon egyesített szabad Olaszország viszont kívánatos szomszéd volna egész Németország számára. Ebben az esetben azonban nem valószínű — mondja most már Schuselka —, hogy a Monarchia megtarthatná olaszországi birtokát, de elvesztése is jobb volna számára, mint a népek gyűlöletére erőszakkal megtartott tulajdona.14

7

Sőt, tovább megy s úgy találja, hogy a Lombard-velencei királyság is — mint Galícia — teljesen kívül fekszik Ausztria német állásán. „Az olaszok lehetnek és legyenek bár Németország politikai barátai, de sohasem lehetnek Németország szövetséges társaivá úgy, ahogyan a cseheknek lenniök kell."148

így azután Ausztria betölthetné hivatását: Németország és Olaszország közeledését közvetíthetné.149 A Földközi-tenger keleti medencéjében az európai hatalmak legfontosabb feladataként ismét az orosz-török ellentét megoldására való egyesülésüket sürgeti. De már a keleti kérdés rendezésére vonatkozó részletesebb elképzelését is kifejti, amely szerint a „jog és a kereszténység" megköveteli, hogy Konstantinápoly székhellyel helyreállítsák a keresztény Görögországot. A Balkán-hegységig egész Törökország vitathatatlanul a görög nép ősi és közvetlen tulajdona, erő-146

Uo. 203—206., 223—225., 222—223., 213., 221. 1. 146

Uo. 236. 1. Vö. uo. 242. 1. 147

Uo. 235., 265—266. 1.; Die preussische Verfassungsfrage 224. 1.; Schuselka : Volkspolitik 253—254. 1. 148

Schuselka : Rückschritte 293—294. 1. 149

Uo. 294. 1. — Ami viszont Olaszország belső fejlődését illeti, annak legfőbb belső akadálya Schuselka szerint az egyházi állam léte. (Mittelmeer 237. 1.) S bár vannak olyan olasz hangadók, akik hazájuk felemelkedését pápai vezetéssel megalkotott konföderációban remélik biztosítani, elképzelhetetlennek tartja, hogy Itália az egyházi elv uralma alatt elérje azt, amire a nép nagyobb része vágyik. A pápaság feloldhatatlan ellentmondásban van a kor követelményeivel általában és Itália szükségleteivel különösen (Franz Schuselka : Die neue Kirche und die alte Politik. Leipzig [Weidmann]. 1845. 210—211. 1.). Nem pápai vezetéssel kell tehát Itáliát egyesíteni, hanem az olaszoknak is a németországihoz hasonlóan megfelelő szövetségi formát kell kialakitaniok, amely méltó történelmi fejlődésükhöz (Mittelmeer 228—230. 1.). De véleménye szerint maga az olasz nép is hibás abban, hogy az olaszországi fejedelmek még ma is középkori módra uralkodhatnak rajta. Csak titkos, ábrándos átalakítási terveket melengetnek, s néha bátran, vaktában nekirontanak, de ilyen eszközökkel legfeljebb Franciaország hasznát szolgálják. E helyett jobb volna, ha becsületes hazafias irodalommal átlépnék a cenzúra korlátait, s ennek segítségével próbálnának kialakítani olyan közvéleményt, amely méltó, férfiasan jellemes tartásával erősen korlátozhatná a kormányokat. (Schuselka : Mittelmeer 227—234. 1.)