Századok – 1960
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (I. rész) 750
778 S. LENGYEL Mí RT A is, a szabadság és a haladás érdekében fáradoznak, mert így nem mondhatják ellenfeleik, hogy feltűnési és pénzszerzési vágyból csupa megfontolatlan fiatalember csatlakozik az ellenzékhez. Beszéde Schuselka elbeszélése szerint nagy tetszést arat. Számos szellemi kiválósággal kerül ennek révén ismeretségbe, s maga Bauernfeld is barátai közé fogadja.128 Majd ötnegyed év elteltével Schuselka végre elérkezettnek látván az időt, érdeklődik a rendőrségnél, hogy az ellene folyó vizsgálatot befejezettnek tekintheti-e s vajon milyen eredménnyel zárult az reá nézve. A rendőrségen csak azt válaszolják, hogy a vizsgálatot valóban megszüntették, s arra intik, a jövőben ne válasszon kormányügyeket s hasonlókat irodalmi munkásságának tárgyául, mert ez esetben meg fog ismerkedni a törvény teljes szigorával. Amikor azonban néhány hét múlva új útlevelet kér, hogy ismét külföldre távozhassák, azt minden további nélkül megadják neki. 1845 februárjának végén tehát már újra Jénában üt tanyát, s — a rendőri figyelmeztetés ellenére — tovább készül publicisztikai pályájára, amelyet már hivatásának érez.129 Látókörének tágítása érdekében nem mulasztja el figyelemmel kísérni a hazai és külföldi történetírók és politikusok újonnan megjelenő munkáit, s Rankétól Thiersig, Giobertitől Lelewelig minden fontosabb irányzat képviselőjének írásával megismerkedik. Közben pedig szinte csak úgy ontja magából újabb önállópublicisztikai munkáit, s ezeknek zömét, az osztrák ellenzéki röpiratírók többségétől eltérően és bizonyos természetéből fakadó, de tagadhatatlanul jogos rátartisággal, immár saját nevével jegyzi. így címlapján a szerző nevével hagyja el a sajtót a Mittelmeer, Ost- und Nordsee című röpirata is. Németország egyesüléséért és nagyságáért Ebben az 1845 nyarán megjelent munkájában13 0 már szélesebb területet fog át: Németország nemzetközi helyzetét vizsgálja meg részletesen,s erősödő nacionalizmusának megfelelően már mind a belpolitikai mind a külpolitikai feladatok megoldását hazája nagyhatalmi állásának biztosítása érdekében sürgeti türelmetlenül. Nagy és egységes birodalomról ábrándozik, s ezéit keserűen látja hogy Németország még mindig nem az, ami lehetne. Németországnak pedig — ha nem is Európa urának—, de „Európa mesterének" kellene lennie, a német kérdés megoldásától függ szerinte a világpolitika minden más kérdése is, mert a bizonytalan német állapotok akadályozzák az európai népek békés versenyének kibontakozását „a világszellem parancsolta feladataik" véghezvitelében.131 128 Schuselka : Rückschritte 217—219. 1. Schuselka a dátumot 1844 januárjára teszi későbbi megemlékezésében, de minden bizonnyal téved, mert a Grenzbotenben 1846 januárjában jelenik meg a hír az ünnepélyről, amelyet január 12-én, vasárnap tartottak, Bauernfeld születésnapját megelőző napon. Megemlítendő még, hogy a Grenzboten szerint a jelenlévők Schuselka néhány, a bölcs mérsékleten túlmutató megjegyzését már nem helyeselték. (P.: Aus Wien. Die Grenzboten 1846. I. köt. 6. sz. 236. 1. Vö. uo. 234. 1.) — A Concordiát írók, művészek, színészek alapították 1840-ben, s tagja volt többek között Grillparzer, Lenau és Nestroy is ( Eduard v. Bauemfeld : Erinnerungen aus Alt-Wien. Herausg. von Josef Bindtner. Wien. 1923. 341. 1.) 129 Wurzbach 32. 224.1. Glossy ugyan (i. m. Anm. 111. 1.) azt állítja, hogy Schuselka 1845 júliusáig Klosterneuburgban marad anyjánál, ez azonban Jtévedés, erről meggyőzően ír már Fellner is (i. m. 43. 1. 1. jegyz.). 130 Leipzig (Weidmann). 1845. VIII, 351 1. Közelebbről megjelenési ideje június Glossy Anm. 112. 1.). — Fellner szerint Schuselka ezt az írását még bécsi tartózkodása alatt dolgozta ki (i. m. 46. 1.). 131 Schuselka: Mittelmeer 14., 349—351., 1., 97—98. 1.
