Századok – 1960
Tanulmányok - Hozzászólások Molnár Erik előadásához. Ember Győző; Székely György; dr. Horváth Miklós; Ságvári Ágnes; Szabolcs Ottó hozzászólásai; Nemes Dezső zárszava 59
72 ' HOZZÁSZÓLÁSOK MOLNÁR ERIK ELŐADÁSÁHOZ helyesen mutatott rá, hogy ez a hadsereg létrejöttének első percétől kezdve a szomszéd népek és a Szovjetunió elleni támadásra készült. Hadtörténeti irodalmunk még csak néhány tanulmánnyal rendelkezik a második világháború alatti magyar függetlenségi mozgalom katonai történetéről és a magyar partizánok harcairól. A teljesebb kép érdekében azonban szólnunk kell a még most folyó munkánkról. A párttörténészekkel együttműködve az anyaggyűjtés befejezése előtt áll a magyar partizánok történetének kutatása. A népi demokrácia történetének megírásához járult hozzá a felszabadulásunk 10. évfordulójára megjelent hadtörténeti munka, amely a hazánkat felszabadító szovjet hadműveletekről ad összefoglaló képet. Emellett több tanulmány ismerteti szovjet cikkek alapján az egyes hadműveleteket, mint a debreceni, budapesti, balatoni harcokat. Ugyancsak eredmény ezen a területen a néphadseregünk alakulásának és fejlődésének történetét tárgyaló tanulmányok, valamint a közeljövőben e témáról elkészülő monográfia. Főleg 1954 óta jelentősen segítették a hadtörténészek és az általános történészek munkáját a modern és a korábbi korok hadtudományi, hadtörténelmi, hadművészettörténeti munkák bibliografikus feldolgozása. 1955-ig nem lehetett célul kitűzni az egész magyar hadtörténet újraírását. A fiatal marxista hadtörténészek viszonylag gyors fejlődése 1955-ben már lehetővé tette, hogy három kötetben kézikönyvként kiadják az egyetemes és magyar hadművészettörténet összefoglalóját a Zrínyi Akadémia hallgatói számára." Ez a munka magán hordta mindazokat a hibákat, melyek abból eredtek, hogy egyszerre kellett marxista hadtörténetet, illetve hadművészettörténetet írni és a materialista történetszemléletet elsajátítani. Így a háromkötetes munka alapvető hibája a vulgarizálás volt. Az ellenforradalom leverése utáni szakaszban a szektás és revizionista maradványok elleni harcban sikerült — a párt útmutatása nyomán — egyrészt számos elméleti kérdést tisztázni, másrészt az újabb kutatások eredményeinek birtokában közvetlen feladattá válhatott az új hadtörténelmi tankönyv elkészítése. 1959-ben az első kötet sokszorosítva kiadásra is került, az idén pedig elkészül a második és harmadik kötet. A tankönyv végleges, nyomdai kiadása később fog megtörténni, miután fel tudjuk használni azokat a kritikai észrevételeket, amelyeket a közeljövőben sorrakerülő vitában kapunk, valamint az oktatásban nyeri módszertani tapasztalatok is rendelkezésünkre fognak állni. Szólni kell — ha röviden is — hadtörténetírásunk egyik legalapvetőbb hibájáról. Ez pedig a haditechnika történetének elhanyagolása. Klasszikusaink nyomatékosan felhívják a figyelmet a fegyverzet, általában a haditechnika vál tozásának a harcászatra, hadászatra gyakorolt hatására. Mégis a magyar haditechnika története szinte teljesen fehér foltja hadtörténetírásunknak. A kérdés megoldása rendkívül sürgős, s ezt szervezett irányítással is elő kell segíteni. Szükséges a szorosabb együttműködés megvalósítása a feladat érdekében a gazdaságtörténészekkel is. Hadtörténetírásunk tízéves útját áttekintve szoros kapcsolatban marxista történetírásunk eredményeivel és hibáival, megkísérelhetjük a jövő feladatait összefoglalni: Dolgozza fel a magyar nép valamennyi jelentős háborújának, fegyveres harcának, illetve a fegyveres erők fejlődesének történetét. Különös gondot fordítson a magyar internacionalisták katonai történetének még szélesebb feltárására.
