Századok – 1960
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (I. rész) 750
776 S. LENGYEL Mí RT A szerzőségével gyanúsítják, bár ez nem az ő tollából származik.12 1 S természetesen a jénai egyetem látogatását és ottani doktori diplomáját is felróják neki.122 A Schuselka ügyében folyó vizsgálat híre hamarosan elterjed a Monarchiában, sőt Németországban is. Ezt elősegíti a Deutsche Allgemeine Zeitung is, amely 1843. december 2-i számában híreket közöl a Bécsben történtekről.123 Schuselka-németországi barátai részvéttel fogadják a sorsáról érkező híreket. 121 Glossy Anm. 112. 1.; Wurzbach 32. 224. 1. — Igaz, ezt a munkát (Hamburg, Hoffmann und Campe, 1843) több szerző szintén — például Srbik (Metternich II. 113., 220. 1.), valamint Heidler (i. m. 84., 123. 1.) — Schuselkának tulajdonítja (bár utóbbi maga is írja — s ezt Schuselka jellemének ismeretében feltétlenül számításba kell venni —, hogy a rendőrségi vizsgálat során Schuselka tagadta a szerzőségét), Dahlman-Waitz (Quellenkunde der deutschen Geschichte. Leipzig. 1931. 857. 1.) pedig kérdőjelesen említi Schuselka munkái között, mégis valószínűbbnek látszik, hogy nem Schuselka irta. Wurzbach (32. 224. 1.), Hugelmann (i. m. 422. 1.) és az Allgemeine Deutsche Biographie (34. 758. 1.), s ennek nyomán Holzmann és Bohatta (Anonymen-Lexikon III. 232. 1.), valamint Kaindl (i. m. 120. 1.) és Wagner (i. m. 13. 1. 20. jegyz.) szintén kétségbevonja Schuselka szerzőségét. Utóbbi stílusbeli megfontolásokra, továbbá helyesen arra hivatkozik, hogy Schuselkának a Hoffmann és Öampenál megjelent többi névtelen írását az ott kiadott könyvek hátlapján lévő hirdetésekben általában (például a Rückschrittében is), mindig Schuselka neve alatt említik, ezt a brosúrát azonban egy alkalommal sem. Schuselka maga is elismeri később majd valamennyi névtelen írását (Rückschritte), ezt azonban nem említi közöttük. — Mint Hugelmann írja, a cenzúrát kikerülő névtelen írások szerzőségét általában azért is nehéz megállapítani, mert olyan szerzőknek, akik számos munkát írtak, már kortársaik is több olyan munkát szerettek tulajdonítani, amely valójában nem az ő tollúkból eredt. így kellő bizonyítás nélkül Schuselkának tulajdonított munkákként említi ezen kívül a Der Fortschritt und das konservative Prinzip in Österreich. In Bezug auf die Schrift: 'Oesterreichs Zukunft', Von Dr. S. (Leipzig, Reclam, 1844) című írást, s a Lipcsében 1844-ben Reclamnál megjelent Österreich und Russlandot, s erősen kétli, hogy az Ungarn als Quelle der Befürchtungen und Hoffnungen für Österreichs Zukunft, Von Dr. S. (Leipzig, Reclam, 1845) is Schuselkától származnék (i. m. 422. 1.). A Fortschritt und das konservative Prinzipet Holzmann és Bohatta (II. 108. 1.) —s azóta is sokan valószínűleg az ő alapján, például Robert Kann (The Multinational empire. Nationalism and National reform in the Habsburg Monarchy 1848—1918. I. Now York. 1950. 363. 1.) és Karl Eder (Der Liberalismus in Altösterreich. Geisteshaltung, Politik und Kultur. Wien— München. 1955. 104. 1.) még legutóbb is —Schuselkának tulajdonítja ugyan, de forrásmegjelölése „Eigenbericht, handschriftliche private Mittheilungen", ami nem megnyugtató, s annál is kevésbé, mert -— mint arra már Viktor Bibi (i. m. 48. I.) is rámutatott — a Fortschritt und das konservative Prinzip 74—75. lapján a Deutsche Wortét támadja meglehetős gúnnyal. Bibi ezért valószínűbbnek tartja, hogy Johann Sporschi 1 a szerzője, aki több munkájában a kormány oldaláról támadja a külföldön megjelenő röpiratokat. Josef Marhold (i. m. Anh. VIII. 1. 1. jz.) szerint azonban sem Sporschil, sem Schick — mint mások vélték — a szerzője, hanem valószínűleg a cseh Schirnding gróf köréhez tartozó nemesi származású egyén lehet. Ezt a nézetét Srbik (Metternich II., 593.1. jegyz.) is elfogadja. — Egyébként Nagl, Castle, Zeidler (II. 895. 1. jegyz.) szintén tagadja, hogy Schuselka lenne a Fortschritte szerzője. — Az Oesterreich und Russlandot az Allgemeine Deutsche Biographie nyomán Holzmann—Bohatta sem tartja Schuselka munkájának (II. 232. 1.), s ezt a véleményét annál is inkábbél kell fogadni, mert annak 15. lapján éles kirohanás fordul elő a Deutsche Worte ellen, 34. lapján pedig az Orientalische Fragéval vitatkozik gunyorosan. — Az Ungarn als Quellét Holzmann—Bohatta sem tartja Schuselka munkájának, szintén az Allgemeine Deutsche Biographiera hivatkozva (IV. 253. 1.). — Végül megemlítem, hogy Schneider Schuselkáról szóló disszertációjában az Oesterreich, Städte Ländert, az Oesterreich im Jahre 1843-at, valamint az Ungarn als Quellét Schuselka munkáiként sorolja fel, de — s ez is azt bizonyítja, hogy e munkáknak nem Schuselka a szerzőjük — az említettekből kettőre csak egyetlen helyen tud hivatkozni (26., 32. 1.) más munkákkal együtt, az Oesterreich, Städte Länderre viszont egyáltalán nem. 122 Schuselka : Rückschritte 106. 1. jegyz. 123 246. sz. 2387. 1.
