Századok – 1960

Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (I. rész) 750

754 S. LENGYEL Mí RT A De nem is ő az egyetlen, aki a meginduló politikai pezsgés idején szavát szeretné hallatni s ezéit a Monarchiában uralkodó szellemi elnyomásból szabadabb levegőre vágyik. Egyre többen lépik át a negyvenes években a cenzúraelőírásokat s jelentetik meg külföldön az osztrák cenzúra megkerülésével, álnéven vagy névtelenül írásaikat — így Anastasius Grün néven Anton Auersperg gróf, Viktor Andrian-Werburg báró, Karl Moehring. S haladó osztrák férfiak egész sora indul ezidőtájt Németországba — köztük Moritz Hartmann, Alfred Meissner, Ignaz Kuranda —, hogy a toll fegyverével küzdjenek a hazájukban uralkodó viszonyok megjavításáért. ,,. . .Ebben az időben . . . Németországban egy külön ága alakult az irodalomnak, amely ezeknek a változásoknak megfelelt. Egyes osztrák literátorok, regényírók, kritikusok, rossz költők . . . letelepedtek Lipcsében vagy más német városokban, az osztrák határon kívül és itt, Metternichtől el nem érhetően, nyilvánosságra hoztak egy sereg könyvet és röpiratot az osztrák kérdésekről."24 így telepszik le most Schuselka is a ,,szent"2

5

Weimarban, nem sejtve, hogy még ott is jobbára csak csalódások fogják érni. Heinrich Campéhoz, a híres hamburgi kiadóhoz26

rögtön elküldi magával hozott kéziratát, de a nevelői állásában megtakarított kis pénzének bizony már utolsó garasait költögeti, s még mindig nem kap választ. Ekkor Gustav Friedrich Wohlbrück, weimari udvari színész, akivel már kinti tartózkodása idején ismerkedett meg, siet segítségére, közbenjár fiatal barátja érdekében Campénál és Brockliausnál, a Leipziger Allgemeine Zeitung kiadójánál, s közreműködésének meg is látszik a hatása: Campe hamarosan megvizsgálja a kéziratot, elfogadja27

s 1843 elején végre megjelenik névtelenül a fiatal Schuselka első politikai tárgyú írása Deutsche Worte eines Oesterreichers címmel.28 Az első röpirat Mint sok író első fiatalkori munkájában, a Deutsche Wortchan is megmutatkozik a szerzőnek az az igyekezete, hogy minden világmegváltó gondolatát, félig érett elképzelését feltárja és mindent, ami a szívét nyomja, belezsúfoljon írásába. E könyvecskében ezért megtaláljuk Schuselka későbbiek folyamán kiteljesedő politikai gondolatkörének szinte valamennyi összetevőjét: élesen kiviláglik belőle ébredő nacionalizmusa, liberális szemlélete és ezzel a két tényezővel színezett vallásossága. A röpirat legnagyobb részében nacionalista nézetei jutnak kifejezésre már csak azért is, mert alegtöbb teret a szerinte ekkor mindennél veszélyesebb francia-imádat bírálatának szenteli. A háborús hangulat hatására a német nép nemzeti tudatának felrázásában látja főfeladatát, ezzel együtt azonban egy fajta erős franciaellenesség is áthatja minden sorát. Keményen ostorozza a francia-majmolás számos lényeges és kevésbé lényeges megnyilvánulását, sőt még a fran-24

Friedrich Engels : Forradalom és ellenforradalom 1848-ban. Űj Könyvtár t., 2. kiad. Bpest, ó. n. [1948] 70. 1. 26

Schuselka: Deutsche Fahrten I. 119. 1. 26

Itt, valamint a lipcsei Reclam cégnél jelent meg a legtöbb Ausztriát biráló röpirat. Ez a tevékenység a kiadók számára nagyon jó üzletnek bizonyult. 27

Wurzbach 32. 234. 1. 28

Hamburg (Hoffmann und Campe). 1843. IV, 212 1. Az előszó 1842 késő őszén Bécsben kelt. A röpiratot egyébként Lipcsében 150 tallér büntetéssel tiltották (Glossy II. 75. 1. — 1843. ápr. 22-ről Lipcséből kelt titkos jelentés).