Századok – 1960

Tanulmányok - Varga Endre: A magyar jogszolgáltatás átszervezése II. József korában 736

TANULMÁNYOK A MAGYAR JOGSZOLGÁLTATÁS ÁTSZERVEZÉSE II. JÓZSEF KORÁBAN* A felvilágosult abszolutizmus legbonyolultabb, legtöbb ellentmondást magában rejtő formájának, II. József rendszerének tekintélyes nagyságú irodalma mind a császár egyénisége, mind a jozefinus államrend éltékelése tekintetében különböző eredményekre jutott. Az eltérések nemcsak a tárgyra vonatkozó korábbi polgári s az újabb marxista irodalom között mutatkoznak meg természetszerűleg, de a kérdés a marxista történetírás szempontjából sem tekinthető még teljesen lezártnak. Az utóbbi terén észlelhető felfogásbeli különbségek s az értékelés nehézségei főleg abból a körülményből erednek, hogy a birodalom, mely a XVIII. század végén II. József uralma alá került, s melynek területe ma tíz állam között oszlik meg, a gazdasági-társadalmi fejlődés különböző fokáig eljutott, különböző szervezetű, tradíciójú és ethnikumú alkatrészekből — országokból és tartományokból — volt összetéve, s e heterogén részeken a jozefinus rendszer nem egyforma élességgel jelentkezett, a gazdaságitársadalmi fejlődésre különböző hatást gyakorolt, az értékelésnél tehát sokféle s gyakran ellentétes szempontok kívánnak mérlegelést és összeegyeztetést. Ebből a széleskörű tárgyból előadásomban egy körülhatárolt, alig ismert részszel, a magyar jogszolgáltatás József-kori helyzetével s a'császári utasítások szerint történt átszervezésével foglalkozom, a kérdést — természetesen — az egész jozefinus rendszer perspektívájába beállítva.1 A magyar jogszolgáltatás, ahogy azt József még mint corregens megismerhette, a XVIII. század végén, a császár trónralépése idején vigasztalanul elmaradott képet mutat. A bírósági szervezet — a kir. curia s a kerületi táblák kivételével — teljesen rencli jellegű és decentralizált. A közigazgatás és jogszolgáltatás alsó és középfokon szorosan egymásba szövődik, vagy mindkét funkciót ugyanazok a szervek látják el. Az úriszékek, szolgabírói és alispáni ítélőszékek, megyei sedriák, a különböző jogállású önkormányzati egységek és kiváltságos kerületek bíróságai (a praedialisták octavalis székeitől s a szepesi tízlándzsások törvényszékétől a jászkunok éí hajdúk fórumain át a nádori bíróságig), a sz. kir. és bányavárosok s a legkülönfélébb jogi helyzetű mezővárosok *A fenti tanulmány, melyben a szerző a II. József-kori magyar jogszolgáltatásra vonatkozó kutatásainak eredményét foglalta össze, mint felolvasás, a Magyar Jogász Szövetség és a Magyar Tudományos Ákadémia által az Alkotmány 10. évfordulója alkalmából rendezett jogász konferencián, a Szövetség jogtörténeti szakosztályának 1959. augusztus 29-i vitaülésén hangzott el. 1 À magyar jogszolgáltatás itt a szó szorosabb értelmében veendő: e tanulmány csak Magyarországra s a vele egy jogterületet képezett Horvátországra vonatkozik. Erdély különállása és sajátos viszonyai miatt az erdélyi állapotok s az erdélyi átalakulás ismertetése ugyanennek az — egy — előadásnak a keretébe nem volt belesüríthető. i