Századok – 1960

A XI. Nemzetközi Történészkongresszus 721

A XI. NEMZETKÖZI TÖRTÉNÉSZKONGRESSZTJS 731 egyik mérsékeltebb változata volt, s teljesen helytelen bármiféle szocialista jellegű kibontakozás alapjaként felfogni. A magyar történészek igen nagy érdeklődéssel várták Zwitter—Bogdanov—Sidák jugoszláv történészek előadását a Habsburg-Monarchia nemzeti problémáiról. A gazdag anyagra támaszkodó és a nemzetiségi kérdésnek megfelelő jelentőséget tulajdonító előadás azonban több szempontból bírálható volt. így abban a vonatkozásban, hogy nem tulajdonít kellő jelentőséget a tömegeknek a nemzetiségi küzdelmekben, a nemzeti ellentéteket túlságosan leszűkíti a nyelvi és kulturális kérdésre stb. A magyar hozzászólók közül Mérei Gyula éppen a nemzetiségi ellentétek gazdasági és társadalmi alapvetését hiányolta. Hasonlóan ő tette szóvá a parasztság szerepének helytelen beállítását a nemzetiségi küzdelmekben. Arató Endre a nemzetiségi küzdelmek belső dinamikájának bemutatásával nem értett egyet. Mind a magyar, mind a többi népi demokratikus ország történészei a bírálat mellett erősen hangsúlyozták az előadás pozitívumait. Egyébként a küzdelem, az ideológiai harc elsősorban a Monarchiát idealizáló, a nemzetiségi kérdés jelentőségét csökkenteni kívánó, a nemzeti elnyomás tényét kétségbevonó történeti felfogás ellen folyt, melynek vezéralakjaként az osztrák klerikális történész H. Hantsch lépett fel. Ehhez a témához kapcsolódott Hans Rothfels, az egyik legtekintélyesebb nyugat-német történész korreferátuma. Rothfels — aki 1937-től emigrációban volt, de történeti munkássága mindvégig konzervatív maradt — abból indult ki, hogy a nemzeti eszme Kelet- és Délkelet-Európában nyugati értelemben megvalósíthatatlan, a nemzeti államok létrejötte Európa e részének „balkanizálását", állandó ellentétek és új háborúk csíráit jelenti. E korreferátumban tehát ismét a nemzetek feletti állam már ismert gondolata került előtérbe. A konferencián ennek eszmei alátámasztását háromféle változatában is megismertük. Hantsch és az amerikai Капп a Habsburg-birodalom visszaállításának szükségességét igyekezett eszmeileg igazolni. Rothfels a nemzetek feletti és államok feletti egység propagálásával nyilvánvalóan a német imperializmus mai céljait szolgálta, a lengyel emigráns Halecki pedig a konföderáció gondolatának propagálásával a szovjet- és németellenes blokk ismert elképzeléseit kívánta feleleveníteni. Rothfels előadásával egyébként Zsigmond László szállt vitába, rámutatva arra, hogy az „európai gondolat" ma azt a név nélküli birodalmat jelenti, melynek keretében a nyugat-német imperializmus jelenleg érvényesíteni akarja világuralmi terveit. A legújabbkori szekció többi előadása közül kettőt lehet még megemlíteni. Thistlethwaite angol professzor a XIX. és XX. századi, Amerikába irányuló európai kivándorlás kérdésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a kérdés jelentőségéhez képest — hiszen egy század alatt több mint 50 millió ember , hagyta el a kontinens területét — viszonylag csekély az erre vonatkozó történeti irodalom. A hozzászólók, elsősorban a szocialista országok tudósai, a kivándorlást előidéző társadalmi-gazdasági okok mélyebb elemzésére hívták fel a figyelmet. D. Landes, a californiai egyetem professzora: „Avállalati struktura a XIX. században" című előadásában a német és angol kapitalizmus fejlődésbeli különbségeit taglalta. Érdekes gondolatokat vetett fel a részvénytársasági forma fontos szerepéről a német fejlődésben s az angliai, egyéni tőkefelhalmozáson alapuló vállalatok fejlődési sajátosságára vonatkozóan. Magyar részről ehhez az előadáshoz Ránki György szólt hozzá, ki részben a német fejlődéshez hasonló magyarországi vonásokról beszélt, részben bírálta az előadást, mivel a bankok