Századok – 1960

A XI. Nemzetközi Történészkongresszus 721

728 A XX. NEMZETKÖZI TÖRTÉNÉSZKONGRESSZUS feladatok kijelölése mellett elsősorban azokat a nehézségeket fejtegette, melyek a természettudományi és technikai szakemberek és a történészek egymás szakmájában való kölcsönös tájékozatlanságából származnak. A hozzászólások általában nem vetették fel a tudomány- és technikatörténet gazdaság- és társadalomtörténeti megalapozásának módszertani kérdéseit. Erre a feladatra Tichvinszki szovjet és Yamamoto japán történész, valamint Malckai László hivták fel a figyelmet, szempontjaikat az elnöki zárószó alapjában pozitíven értékelte. Zsukov professzor ,,A világtörténet periodizációja" című előadása polgári oldalról kiinduló élénk vitát eredményezett. Zsukov professzor álláspontját, mely a világtörténet periodizációját a társadalmi formák fejlődésének marxista felfogása alapján határozta meg, a nyugati történészek erősen vitatták: hozzászólásaikban elsősorban az ilyen irányú általánosító lehetőségek kétségbevonása s a gazdasági tényezők primítusának tagadása uralkodott. Zsukov válaszában kiemelte, hogy a marxista történetfelfogást az egyetemes történet periodizációjában a gazdasági folyamat szabályossága és összehasonlíthatósága vezeti, mely megnyilvánul az azonos társadalmi-gazdasági formációk fejlődésében. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem lehet beszélni egy általános irányt zatról, abban az értelemben, mintha valamennyi társadalmi-gazdasági formáció valamennyi nemzet történetében szükségszerűen megismétlődnék. Egyes nemzetek — mondotta — meghatározott feltételek között megkerülhetik az emberiség általános fejlődésének bizonyos stádiumait. A középkori szekcióban Rahbeck-Schmidt dán történésznek a korai orosz társadalomról szóló előadása volt tudományos szempontból a legértékesebb. A referátum számos érdekes megállapítást tett a kora középkori társadalmi terminológia kérdéséről, s az orosz társadalmi fejlődés kérdéseiben a régi orosz álláspont s Grekov nézetei között igyekezett kiegyenlítő felfogást teremteni. A vitából elsősorban Ribakov szovjet tudósnak a régi vareg-álláspontot cáfoló, nagy tárgyi alapra támaszkodó felszólalása emelkedett ki. Lederer Emma professzor hozzászólásában bírálta a korai társadalmi fejlődésnek egyoldalúan nyelvtudományi módszerekkel történő vizsgálatát. Kari Hauck nyugat-német történész ,, Л germánok felfogása a királyságról és nemességről" c. referátuma volt a középkori szekciónak egyetlen kifejezetten szellemtörténeti előadása, amely a nálunk a harmincas években elterjedt „karizmatikus" királyság-felfogást fejtegette. Igen érdekes volt Gabriel le Bras, a francia katolikus történészek egyik vezérének ,,A középkori keresztény intézmények problémái" című referátuma, amelyben a középkori egyházi forrásoknak (nemcsak az okleveleknek stb., hanem a dogmatikus forrásoknak is) olyan vizsgálatát sürgette, amely felderíti ezeknek a társadalmi és gazdasági viszonyokkal való kapcsolatait. Tömegek és az egyház, a társadalom és a papság kapcsolatairól, az alsó papság és felső klérus kérdéseiről beszélt. A vita természetesen nem erről, hanem egyháztörténeti kérdésekről zajlott, de figyelemreméltó, hogy a franciák hagyományos pozitivizmusa» még a katolikus történetírók körében is bizonyos mértékben érvényesül. A XVI — XVIII. század történetét felölelő újkori szekció első előadása Vives spanyol professzor részéről a XVI. századi államigazgatás szerkezetéről szólt. A spanyol és francia abszolutizmust hasonlította össze. Az abszolút monarchia keletkezéséről vallott felfogása jelentős közeledést mutat a marxizmushoz, amennyiben a XIV—XV. század gazdasági-társadalmi fejleményeiben látja azokat a legfontosabb tényezőket, melyek a hatalmi központosítást