Századok – 1960

Krónika - Pályázati hirdetmény 716

716 KRÓNIKA ezirányú kutatásra, mindenekelőtt I. Tóth Zoltán kitűnő tanulmányaira is utalva a kérdésre határozott nemmel felelek, ezt az álláspontomat meggyőződésem, hogy fenn is kell tartanom." Abban igazat adott Varga Jánosnak, hogy a nemzetiségi kérdés vizsgálatakor nem elemezte elég mélyen a Magyarországon élő idegenajkú nemzetiségek viszonyait, — noha szólt arról, hogy a nemzetiségek is követtek el súlyos hibákat. Az e két központi kérdés körül kialakult vitában, elsősorban az opponensek részéről kisebb bár a disszertáció fontos megállapításait érintő — problémák is szőnyegre kerültek. Ember Győző vetette fel Kossuth külpolitikai koncepciójának kérdését/l84K tavaszán és nyarán. A disszertáció szerint Kossuth ekkor „szilárdan és becsületesen a Pragmatica Sanetio alapján áll" és ezen az alapon kívánta a független magyar államot és önálló külpolitikát. Ember Győző véleménye szerint azonban „a Pragmatica Sanetio alapján sem az egyik, sem a másik, sem a független magyar állani, sem az önálló magyar külpolitika nem volt lehetséges. Hiába állapítja meg a szerző Kossuthról, hogy »becsületesen« vállalta a Pragmatica Sanetio következményeit, hogy »az erkölcsi alap«-ja szilárd volt. Nem a becsületen, nem az erkölcsi alapon múlott a lényeg, ezekkel a fogalmakkal — mondotta — én a szerző helyében nem operálnék, se in Kossuthot, sem a nádort és a bécsi udvart illetően. Kossuthot.— úgy gondolom senki sem tarthatja becstelennek, erkölcsi alappal nem rendelkezőnek azért, mert nem ragaszkodott a Pragmatica Sanctióhoz, mert olyat akart független államot, önálló külpolitikát —, ami a Pragmatica Sanetióval összeegyeztethetetlen volt." A bírálatot V. Waldapfel Eszter nem fogadta el, hanem hangsúlyozta, hogy szavait Ember Győző félreértette, s leszögezte, hogy ő azt bizonyította, hogy „a fejlődés során győződött meg Kossut h maga arról, hogy elképzelései a Piagmatica Sanetio alapján nem valósulhatnak meg, nem valósulhatnak meg a dolog belső ellent mondásán t úl azért sem, mert Bécs nem akarja a független magyar állam megvalósulását", — az viszont, amit Ember Győző idézett, nem a Pragmat ica Sanctióhoz való viszonyára, hanem annak vállalására vontkozoí t. Tilkovszky Lóránt felszólalásában annak a véleményének adott kifejezést, hogy a disszertáció helytelen meggondolások alapján mellőzte el a Batthyány-kormány külpolitikájának tárgyalását, mely nélkül a szabadságharc külpolitikájának taglalása szerinte is a levegőben lóg. К kérdéseken kívül még számos más. jelentős probléma is felvetődött, így — hogy csak néhányat említsünk meg — Révész Imre még nyomatékosabban aláhúzta a Függetlenségi Nyilatkozat hatásának a kérdését- a külpolitikára, vitába szállt a disszertáció Pulszkv-értékelésével stb. Mindezekre a kérdésekre azonban ehelyütt nem térhetünk ki, csak azt kell hangsúlyoznunk, hogy a disszertáció és a körülötte kialakult vita komoly léptekkel vitte előre az 1848 —49-es szabadságharc külpolitikájának sikeres feltárását . A kiküldőt t bírálóbizottság egyhangúlag javasolta a Tudományos Minősítő Bizottságnak. ho(íy V. Waldapfel Esztert minősítse a történelemiudománvok kandidátusává. (-) PÁLYÁZATI 11 IRDET.MÉN Y A Magyar Tudományos Akadémia Tudománytörténeti Bizottsága pályázatot hirdet az alábbi témakörök kidolgozására: 1. Egy magyar tudományos társaság vagy tudományos folyóirat XlX. és XX, századi története (országos vagy helyi jellegű társaságok, illetve orgánumok története). 2. A szellemtörténet hatása a társadalomtudományokra, vagy a társadalomtudományok egy ágának fejlődésére Magyarországon. A jeligével ellátott pályamunkákat 1901. május l-ig a Magyar Tudományos Akadémia Tudománytörténeti Bizottságának címére (Budapest, 1.. Űri u. 51—53.) kell beküldeni. Az érdemleges pályamunkák jutalomban részesülnek, illetve a Bizottság megjelenésükről gondoskodik. Olyan nagyobb terjedelmű munka esetéiben, amelyeknek részletes kidolgozása a beadási határidőn túlmenő hosszabb időt vesz igénybe, elegendő a munka egy nagyobb részletének és az egész mű részletes vázlatának benyújtása is. A Magyar Tudományos Akadémia Tudománytörténeti Bizottsága A kiadásért felel az Akadémiai Kiadó ipazgatója Műszaki felelős: Pataki Ferenc A kézirat nyomdába érkezett: i960. VI. 11 — Példányszám: 17Ü0 — Terjedelem: 19 (A/5) ív 191Ю. 51699 — Akadémiai Nyomda, Budapest — Felelős vezető: Bernát György